A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Jelentés - Intézményünk személyzete és vezetése
Az olvasólétszám csökkenése miatt bezártunk három kisebb kölcsönzőhelyet: a Vízivárosban, Újpesten és Kőbánya-Óhegyen. Fővárosi pályázatból folytatódott a hálózat fűtéskorszerűsítése: közel 20 egységünk rendelkezik takarékos, modem fűtésrendszerrel. Fejlesztettük számítógépesítettségünket. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól (a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától) és a Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatást saját forrásainkkal kiegészítve nagyobb teljesítményű szervergépet szereztünk be a központi könyvtár számára, építettük a lokális hálózatot a Wenckheim-palotában, a terminálokat feljavítottuk, számukat megnöveltük. A régióközpontok és a nagyobb hálózati könyvtárak ellátottsága szintén javult, kisebb helyi hálózatokat hoztunk létre (például a KESZ-ben). Áttekintettük használt szoftverjeinket, és megtettük a szükséges lépéseket jogtisztaságuk érdekében. A több, mint három millió forintos másolási forgalomra figyelemmel nagyon is indokoltan jelent meg a központi könyvtárban az első pénzbedobós, önkiszolgáló fénymásológép - egyelőre béreljük. Fénymásológépet állítottunk be a kölcsönzési ponton is. INTÉZMÉNYÜNK SZEMÉLYZETE ÉS VEZETÉSE A vezetésnek a 90-es évek első felét meghatározó legfőbb gondja, miszerint intézményünk nem tud egyensúlyt tartani a szolgáltatások iránti követelmények és az anyagi források viszonylagos szűkülése között, tárgyalt időszakunkban megoldódni látszott. A fentiekből látható, hogy leginkább a helyiségeink-épületeink rendbe tételére, az állomány fejlesztésére és a technikai-telematikai háttér korszerűsítésére költöttünk. A bérben, amit nyújtani tudunk, még nem fejeződik ki az anyagi helyzetünkben bekövetkezett változás. Súlyos problémát jelent hiányzó munkatársaink pótlása (példának okáért a központi könyvtárban a betöltetlen álláshelyek miatt 1998-ban két alkalommal is korlátozni kellett a nyitva tartást; kisebb könyvtárakat is kényszerültünk rövidebb-hosszabb ideig zárva tartani). Fiatal kollégáink, amint befejezték felsőbb tanulmányaikat, igyekeznek e'lpályázni az alacsony fizetések miatt. Közhasznú munkások alkalmazása pillanatnyi enyhülést jelent létszámproblémáinkban; de fluktuáló, képzetlen személyzettel nem oldható meg könyvtáraink minőségi üzemeltetése. Időszakunkban az átlaglétszám (nyolc órásra átszámítva) körülbelül 700 fő volt; ebből 100-120 fő közhasznú munkásként dolgozott nálunk, és erre esik 240-260 ki- és belépés évente. Mindkét szám egészségtelenül magas. Az előző évekhez képest nagyobb súlyt fektettünk a munkaerő karbantartására. Hagyományos asszisztensképző tanfolyamunkon 57 fő vett részt. Intenzív formában is szerveztünk asszisztensképző tanfolyamot tizenhárom szakirányú végzettséggel nem rendelkező diplomás kollégánk számára. 40-50 fő folytat első-, ill. másoddiplomás tanulmányokat. A továbbképzésben a számítógépes technika könyvtári alkalmazását állítottuk a középpontba (130-180 munkatársunkat iskoláztuk be). Élénk szakmai életünket nem csak az INTAMEL konferencia megrendezése jellemzi, hanem a norvég-magyar szeminárium, a középvezetői együttgondolkodó fórum, a rendszeres részvétel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Informatikai és Könyvtári Szövetség munkájában etc. etc. Az intézmény főigazgatója, Kiss Jenő 1998. október 31-ével, helyettes főigazgatója Papp István december 31-ével nyugállományba vonult; a főigazgatói helyet pályázat útján dr. Fodor Péter vette át. 13
