A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998

Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

AZ ELLÁTÓ EGYSÉGEK KÖNYVGYARAPÍTÁSA AZ 1996-OS ÉV ALAPJÁN A hálózaton belüli könyvgyarapodás mennyisége

A hálózat állománygyarapítását először a nagyobb területi egységek, azaz a régiók szerint vizsgáljuk.87

Az éves könyvgyarapodás a beiratkozott olvasók százalékos részarányához a régiók egyik felénél valamelyest magasabb (III., IV., VI. régió), a másik felénél alacsonyabb értékkel csatlakozik (6.sz. tábla). Az állományfejlesztés statisztikai adataival hozzávetőleg egybevágó kurrens mintavételes gyarapítási megoszlásból rendszerint hasonló következtetésekre jutunk. A IV. és V. régió helyzete nem egészen egyértelmüTami máris egy szerzeményezésbeli jellegzetességet világít meg, s ez a két (éves és kurrens) gyarapítási adat eltéréseit is érthetővé teszi. A kurrens gyarapodásnál nagyobb százalékkal előforduló könyvtárakban (így Észak-Pest, V. régió) a szerzeményezés inkább az újdonságokra, az aktuális kiadványokra összpontosul. Az éves gyarapodásban nagyobb aránnyal szereplő egységekben (Id. Kelet-Pest, IV. régió) a friss anyag mellett átlagon fölüli a többes kiadások, a régebbi impresszumú művek visszamenőleges, sőt a tárgyévi ÚК jegyzékeken még nem ismertetett könyvek előzetes vásárlása.

6.SZ. tábla

A beiratkozott olvasók és a könyvgyarapodás százalékos aránya régiók szerint

Beiratkozott olvasó Éves könyvgyarapodás Kurrens könyvgyarapodás

Régió

I.

14,0

12,8

12,9

II.

15,1

10,2

10,7

III.

16,9

17,8

19,7

IV.

16,9

17,9

14,9

V.

18,0

16,3

18,0

VI.

19,0

25,0

23,8

Összesen:

100,0

100,0

100,0

A mennyiség megítélésekor a statisztikában nyilvántartott teljes évi gyarapodás a mérvadó, ezzel foglalkozunk, amikor az ellátást jellemző összefüggéseket komplex módon, az ellátottsági mutatóval érzékeltetjük. Ez nem más, mint a gyarapodás és a beiratkozottak százalékos részarányainak hányadosával kapott mérőszám, melynek 1,00 értéke a gyarapodás és a beiratkozottak egyező arányát fejezi ki.

A könyvtári ellátottságban a régiók között nincs kirívó különbség a két szélső, egyben szélsőséges értékkel feltűnő pólus kivételével (IL, VI. régió), az ellátottság mutatója 1,00 közelében áll (7. sz. tábla). A belvárosi egységekben (VI. régió) a szolgáltatási szint kiugróan jó - hálózati viszonylatban, de nem feltétlenül az olvasói igényekhez képest is -, Dél-Buda (II. régió) könyvtáraiban pedig nemcsak a leggyengébb, de azon a kritikus határon alatti, mely mindenképpen beavatkozást sürget, amennyiben a területi ellátás egyenletességét követelménynek tekintjük. Itt majdcsak fele annyi új szerzeménnyel (db/fő) találkozhat egy-egy olvasó, mint a belső kerületek könyvtárainak együttesében.

135