A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
1987-ben a piaci kínálatból a gyerekkönyvek címeinek aránya 5,9%, a gyerekeknek vásárolt köteteké jóval több, 16,0% volt; 1996-ban a gyerekirodalom 13,0%-ra emelkedett piaci címeinek aránya megegyezik a (szinte változatlan, 13,2%-os) gyarapodáson belüli részaránnyal. A két nagy korcsoportról való gondoskodásban a hangsúly mitsem változott - remélhetőleg az alsó tagozatosok, ill. a gyerekkönyvekben valóban érdekeltek aránya sem -, de az ellátás módja az új piaci körülményekhez igazodott. A korábban piaci kínálaton fölül reprezentált gyerekkönyv- gyarapodással szemben jelenleg a könyvtárakban a felnőtt és a legifjabb korosztály képviselete a piaci lehetőségek mentén szerveződik; az állományfejlesztésben egyenlő esélyt kaptak a felnőtteknek és a gyerekeknek szánt kiadványok. Ebben tehát nem fedezhető fel a deklarációk - fokozott törődés a tanulókkal, megkülönböztetett foglalkozás az általános iskolásokkal - gyakorlati végrehajtása, a gyermekszolgálat kiemelt kezelése. 1987-ben egy gyerekkönyveimre 122,9 példány jutott, 1996-ban címenként 16,1 darabra futotta. Az adatok nem magyarázhatók egyszerűen úgy, hogy akkoriban az igen gyér választékkal beérve, a kevés cím koncentrált beszerzése óhatatlanul járt együtt a feltűnően magas példányszámmal. A gyerekkönyvek piaci kínálatának bővülése a könyvtári állományban a címek hálózati szintű, ellátórendszerbeni jelenlétében érzékelhető, de a megjelenés nagyfokú szórtsága arra utal, hogy a könyvkiadás követését az anyagi eszközök a példányok lefaragásán túl, csak beszerzési helyek lemondásával tették lehetővé (az 56 gyerekkönyvből mindössze három került a hálózat nagyobbik felét kitevő számú, negyven egységbe). A nyolcvanas évek végén a kurrens kölcsönzési és gyűjtőkörbe illő állománygyarapítás kapcsán túlszerzeményezésről beszéltünk, legalábbis az újdonságok két éves forgalmából erre lehetett következtetni. Ez tíz százalékra tehető, amennyiben az egyszer sem kölcsönzött könyveket, ill. a több példányban vett könyvek egyszer kölcsönzött duplumainak beszerzését indokolatlannak gondoljuk. Ha netán annak véljük az egy példányban rendelt, egyszer kölcsönzött könyveket is, úgy a kurrens olvasói érdeklődéshez képest a túlszerzeményezés húsz százalékos volt. Ez utóbbi, szigorúbb mércét számításba véve is, a kilencvenes évek végén a példányok beszerzési aránya mintegy negyven százalékos lehetne. A könyvállomány gyarapításában, az olvasmányközvetítő funkció teljesítésében nagymérvű visszafejlődés észlelhető. A hálózati könyvtárak egésze szinte változatlan teljességgel teríti ugyan a könyvkiadás termékeit, de a címek sokkal kevesebb helyen és még kevesebb példányban lelhetők fel. A könyvtárak - fél sikerrel - a választékot célozzák meg, a kínálattal való ellátottság pedig ennél is alacsonyabb hatásfokon valósul meg. A könyvgyarapodás tartalmi összetételének változása Szépirodalmat a gyűjtőköri piaci könyvkínálat részarányánál mindkét alkalommal magasabb, a 3-as szakba tartozó művet alacsonyabb százalékban vettek a könyvtárak; beszerzési hányaduk, a gyarapításuknak tulajdonított fontosság állandónak mutatkozik (4.sz. tábla). 131
