A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Társadalomtudományi könyvtár kontra általános közművelődési könyvtár
Az állomány összetételét, a könyvtár jellegét az intézetben folyó, nagyrészt Kőrösy által végzett kutatások határozzák meg. Ezek a kor társadalmi problémáihoz kapcsolódó közgazdasági, egészségügyi, szociálpolitikai, népesedési és iskolaügyi kérdéseket elemző, statisztikai módszereket alkalmazó vizsgálatok.67 A gyűjteményt a segédkönyvtári szint fölé emelte Kőrösy erőteljes elméleti érdeklődése: kutatásai a kor szociológiai alapvetésére épültek. „А XX. században a sociológia a pozitív filozófiának nem csak egy részét, hanem annak kimagasló tetőpontját képezi.” Ennek az elvnek a könyvtári következménye a társadalomelméleti gyűjtemény kialakulása: „Lehetetlen, hogy Comte, Spencer, Bruckle, Smith Ádám stb. munkái hiányozzanak.”77 Kőrösy sokrétű társadalompolitikai érdeklődésének, három évtizedes kitartó gyűjtőmunkájának és szerteágazó külföldi cserekapcsolatainak következtében a Statisztikai Hivatal keretei között a századfordulóra sokoldalú és korszerű társadalomtudományi gyűjtemény jött létre. Jellegéről hű képet ad az az állománystatisztika, mely közvetlenül a két könyvtár egyesítése előtti, az 1903. jún. 30-i állapotot tükrözi.8 Kötet az állomány Szakcsoport Mű Kötet egészének %-ában Enciklopédia, bibliográfia,évkönyv,napilap 146 826 3,3 Bölcsészet 34 42 0,1 Iskolaügy, közművelődés 470 1793 6,5 Sematizmusok 32 161 0,6 Jogtudomány, jogszabályok 182 454 1,7 AlTamtudomány, Közigazgatás 817 2502 9,2 Közgazdaságtan 2110 6946 25,5 Pénzügy 429 2998 11,0 Földrajz, etnográfia 469 953 3,5 Térképek 101 588 2,2 Statisztika 1217 5818 21,3 Történelem 419 652 2,4 Természettud., matematika 232 479 1,8 Közegészségügy 776 2176 8,0 Technikai tudományok 55 151 0,5 Katonaügy 31 76 0,3 Nyelvészet (szótárok) 21 36 0,1 Művészet, irodalom, életrajzok 87 165 0,6 Vegyes 245 393 1,4 Összesen: 7873 27 209 100% A gyűjteményt tehát nem tekinthetjük statisztikai segédkönyvtámak (a statisztika aránya 21 %), de nem tekinthetjük közigazgatási szakkönyvtárnak sem. Igaz ugyan, hogy a könyvtár történetének egy kritikus szakaszában a gyűjtemény fennmaradása érdekében Kőrösy nem habozott az egész állományt maradéktalanul közigazgatási jellegűnek nyilvánítani (leszámítva a kifejezetten statisztikai könyveket)97, de ezt a létfenntartási érdekű taktikai nyilatkozatot cáfolják egyrészt Kőrösy korábbi kijelentései,107 másrészt mindennél jobban cáfolják a gyűjtemény összetételét tükröző statisztikai kimutatások. A Statisztikai Hivatalban kialakuló gyűjtemény - sajátosságaival és korlátáival együtt - a hivatalos követelmény miatt álcázott, de valójában teljes értékű társadalomtudományi könyvtár volt, melyet létrehozója jogos büszkeséggel tekinthetett visszaemlékezésében a hasonló jellegű külföldi gyűjtemények között is helytálló szakkönyvtárnak.117 Éppen ezért differenciáltabban kell újrafogalmaznunk azt a könyvtártörténeti közhellyé vált megállapítást, hogy „Szabó Ervin merész kezdeményezéssel a közigazgatási és statisztikai anyag mellett társadalomtudományi műveket is beszerzett.”127 Valójában Szabó Ervin egy „rejtett”, de jól megalapozott társadalomtudományi gyűjteményt vett át, azt egészítette ki és fejlesztette tovább mintaszerű gazdag szakkönyvtárrá, és végül ő harcolta ki annak legitimációját is. 120
