A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Klinda Mária: Az 1601 előtti nyomtatványok feltárása könyvtárunkban
veszedelem ellen 1592-ből (1. kép), csak a példány javítására vonatkozó megjegyzésből tudtuk meg, hogy a feltehetően egyetlen ismert példány Török János, majd Schlauch püspök könyvtárába tartozott.187 E könyvtárak anyagából csak két további példányt említünk: egy augsburgi ősnyomtatványt 1477-ből, Pseudo-Bonaventura Speculum-át (CIH 761) és egy négyleveles Newe Zeittung-ot a mohácsi csatáról és Buda meghódításáról 1526-ból (2. kép), amelyből Ballagi csak az egyetlen Schlauch-féle példányt ismerte,197 s Münchenben - most példányunk alapján - a VD 16 ZV 22629 tételeként írták le. Könyvgyűjtőként valószínűleg kevéssé volt ismert az ügyvéd Melzer István, akinek az özvegyétől 1941-ben jutottunk Cass/'twMí-ősnyomtatványunkhoz (CIH 935) J. A. Brassicanus tulajdonosi bejegyzésével, budai reneszánsz kötésben. Ugyancsak az ő könyvtárából való egy szintén budai kötésű kolligátumunk, amely egy 1516-os bécsi Szent Jeromos-kiadás és I. Nagy Szent Gergely pápa Párizsban, 1512-ben nyomtatott homíliái mellett egy impresszum nélküli, Lipcsében 1499 körül nyomtatott ősnyomtatványt, Nicodemus evangéliumát (CIH 2368) is tartalmaz. (A példánynak már a 16. században magyar tulajdonosa volt Mekchey Péter személyében.) A Szathmáry László vegyészmérnöktől (1880-1944) 1942-ben vásárolt néhány száz kötetnyi könyv között is voltak 16. századi kiadványok. Közülük megemlítjük az 1507 táján Bázelben nyomtatott Ficinus-művet207 és Hartmann Schopper Panopliáját (Frankfurt, 1568), Jost Amman fametszeteivel. (A címlap nélküli, csonka és nagyon használt példányt 1990-ben restauráltattuk.) Jelentős antikváriumi vétel volt 1940-ben Petrus Apianus Astronomicum Caesareum-ja (Ingolstadt, 1540), amelyben a forgatható csillagászati ábrák kézzel vannak kifestve. 1943-ban egy Koberger-bibliát (CIH 623) vásároltunk Faragó antikváriumából 5050 pengőért. Az 1478-ban nyomtatott, iniciálékkal díszített ősnyomtatvány csupán egy az e nehéz években is beszerzett ritka könyvek közül. Érdekességként említjük meg azt az 1951-ben vásárolt német nyelvű naptártöredéket, amelyen az impresszumból csak annyi maradt meg, hogy „Gedruckt zu...durch Adam D...” (3.kép). Mivel a naptár alapján az 1514-es év megállapítható volt s ebben az időben működött Adam Dyon Nümbergben, ezzel az impresszummal írtuk le az egyleveles, fametszetes nyomtatványt, amelynek könyvészeti leírását mindmáig nem sikerült megtalálnunk. Később szinte véletlenül bukkantunk rá ugyanennek a naptárlapnak a latin nyelvű változatára217 a Széchényi Könyvtár antikva-katalógusában. Az ottani példány szintén töredék és ugyanazt a naptárrészt tartalmazza hasonló metszetekkel. A beszerzés éve is ugyanaz, így feltételezhető, hogy mindkét esetben azonos volt az eladó. 1951-ben e korszak nyomtatványainak a gyarapodása sajnálatosan, de talán nem véglegesen, gyakorlatilag befejeződött. Az 1950-es év azonban még jelentős gazdagodást hozott, s akár a kezdetekben, nem is vétel útján. Még 1945 tavaszán a fóti Ázfro/yZ-könyvtár anyagából egy nagyobb szállítmányt a Wenckheim-palota falai közé menekítettek. 1950-ig ezekkel a könyvekkel nem történt semmi, ekkor azonban megkezdődött állományba vételük különböző raktári egységekbe. Csupán jelzésszerűen emelünk ki néhányat azok közül, amelyek a ritkasággyűjteménybe kerültek: Cicero-. Epistolae familiäres (Milano, 1514), Aquinói Szent Tamás: Secundus liber sententiarum (Lyon, 1520), Erasmus: Adagia (Basel, 1939), Platón összes műveinek 1578-as, háromkötetes genfi kiadása, Dec/us-kommentárok a Corpus jurishoz (Lyon, 1579), Wolfgang Lazius két munkája stb. A megrongált köteteket részben már korábban, részben az utóbbi években restauráltattuk. A kötetek többségében gróf Károlyi István (1797-1881) francia nyelvű és fia, Sándor (1831-1906) magyar nyelvű ex librisei vannak beragasztva; az utóbbiak a fóti könyvtárban volt elhelyezést is megörökítik. A mindeddig meglehetősen rejtett gyűjtemény feltárása remélhetően segíteni fogja a könyv-, könyvtár-, nyomda- és művelődéstörténeti kutatásokat, és a jövőben talán újabb beszerzésekre is ösztönzést ad. Kiinda Mária 114
