A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998

Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet

4/ A „public library” fogalmát összetett szempontrendszer alapján értelmezi a szakterminológia. Dolgozatunkban a

Szabó Ervin-i megközelítésre utalunk, az ő szavaival: „...A nyilvános könyvtár műjködéséhez megfelelő épületre, rendszeresen fejlesztett könyvállományra, fiókhálózat kiépítésére,szakképzett személyzetre van szükség.. .kis raktárrész kell a könyvtárnak, de termei tízszeresei legyenek a raktár alapterületének. Nem áruház és nem múzeum a könyvtár... önál ló épletben kell elhelyezni. A célszerűségen és pontos kiszolgáláson kívül ottthonos is legyen.. bútorait ennek az elvnek megfelelően kell összeválogatni. Reggel és este nyitva kell tartani, hogy bármikor igénybe vehessék az olvasók.” Id.m. 134-145. p.

5/ Szabó Ervin 1918. Szeptember 30-án halt meg.

6/ Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp. 1966. FSZEK. 207 p. Ez a monográfiái idézi

Dienes Lászlónak ilyen tartalmú nyilatkozatát, amely közel egy időben jelent meg a Vörös Újságban (1919. május 29.), és a „hivatalos könyvtári lap” június 1-jei számában.

7/ Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. 252 p.

8/ Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai. (1917-1932) Bp. 1990. Európa.

231 p.

9/ Tudomány, kultúra, politika. 232 p.

10/ A fiókok „belépése” 1913-14-ben, számozásuk (nem létesítésük idejének) sorrendjében: 1-es: mintafiók a központban; 2-es: Almási tér; 3-as: Kőbánya; 4-es: Hűvösvölgy; 5-ös: Állatkerti „mozgó”.

11/ A tanácsköztársaság a művelődési kiváltságok felszámolását, és a dolgozók műveltsége tényleges megszerzésének lehetőségeit állította kultúrprogramja középpontjába. A könyvtárügyet a Közművelődési Népbiztosságnak alárendelt Országos Könyvtárügyi Tanács, és annak szerve, az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal fogta át. Fennállásuk alatt két fiókot létesítettek: 6-os: Budán a Corvin téren; 7-es: Angyalföldön, a Vág utcában. A direktórium a Fővárosi Könyvtárat Szabó Ervinről nevezte el.

12/ Említésre méltó az Érdekes Kölcsönkönyvtár (Andrássy út 4L), a Modem Kölcsönkönyvtár (Andrássy út 27.), és a legnagyobb, kifejezetten jó állománnyal működő Langer Kölcsönkönyvtár (Langer Norbert tulajdonában az Andrássy út 58. sz. alatt).

13/ A 21 óra heti nyitva tartás megoszlása: H., Sz., P.: 10-13.30-ig, K., Cs: 14-17.30-ig, szombaton: 6-19.30-ig.

14/ Enyvári Jenő: Jelentés 1932. Évről. In: Fővárosi Könyvtár Évkönye. Bp. 1932. Házinyomda. 112 p.

15/ Sugár Ágnes: A 10-es számú VI. kerületi Szabó Ervin Könyvtár ötven éves története. Bp. 1974. FSZEK. 13-14. p.

16/ A heti nyitva tartási idő napok közötti megoszlása nem változott az 1924-ben bevezetett rendhez képest.

17/ Sugár Ágnes id.m. 17 p.

18/ A könyvtár egykori olvasóinak közlése alapján: a leállított földalatti villamos alagútján keresztül közelítették meg a könyvtárat.

19/ Czeiner Teréz 1922-től altiszti, később raktárkezelői, majd nyugdíjba vonulása után - szerződéssel gondnoki beosztásban dolgozott a könyvtárban. „Teréz néniként” neve és személye összenőtt a 1'0-es számú könyvtárral, intézményesült, mint könyvtárvezetők és az egymást váltó kollektívák családtagja, a könyvtár őrzője, gondos felügyelője, több mint ötven éven keresztül. Szolgálati lakása halála után a könyvtár nyilános tereit növelte.

20/ A heti 12 órás nyitva tartási idő növekedés a hétfői, szerdai és pénteki kölcsönzési időt „toldotta” meg naponként 4-4 órával.

21/ A fióknak külön vezetője is volt: Dr. Geréb László könyvtáros személyében. Adatok: A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1947. II. Budapest Székesfőváros Házinyomdája. 1947. 20 p.

22/ 1952-ben államosították a kerület utolsó magán-kölcsönkönyvtárát is, de a szakszerverzeti könyvtárak még nem

erősödtek meg, így „elszívó” hatásuk sem jelentkezett.

23/ Sugár Ágnes id.m. 25 p.

24/ Magyar Nemzet 1956. február 28. 3 p.

25/ Sugár Ágnes id.m. 31 p.

26/ Sugár Ágnes id.m. 38 p.

27/ Sugár Ágnes id.m. 38 p.

28/ Az egykori statisztikák adatai alapján nem lehet pontos képet kapni a hálózati egységek számáról, tekintve, hogy a szervzet változásaihoz igazodva az egységeket - elsősorban a gyermekkönyvtárakat - hol önálló könyvtárként, hol részlegként tételezték. Részlegként pedig nem kaptak külön számot.

29/ Tájékoztató a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatszervezetének továbbfejlesztéséről. Előadó: Szabó Jánosné. Bp. 1978. (Soksz.)

30/ Sugár Ágnes id.m. 43 p.

31/ Sugár Ágnes id.m. 47 p.

32/ H., K., Sz., P.: 10-19 óráig, Cs.. 14-19 óráig

33/ Sugár Ágnes id.m. 47 p.

34/ Összesen 4 „nagy” könyvtár épült meg - sorrendben: a X., XL, XIII. és a XVIII. kerületben -a beruházás költségeit az Országos Közművlődési Alap biztosítota a kerületek részére, fővárosi javaslatra.

35/ Sugár Ágnes id.m. 32 p.

36/ Tájékoztató a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatszervezetének továbbfejlesztéséről. Bp. 1978. III. 8. Előadó: Szabó Jánosné. (Soksz.)

37/ A kerületben „utcára” is kölcsönző KPVDSZ, HVDSZ és a Postás szakszervezeti könyvtárak csak kb. 250 olvasót tudtak fogadni.

38/ AVI. Kerület összlakossága 1994-ben már csak 58 830 fő. (adatok a TEKE 1995-ös kiadásából).

99