A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
Szankcionálás A feladatok teljesítésének ellenőrzése és számonkérése lényeges eleme kell, hogy legyen a törvénynek. Más kérdés, hogy mulasztások esetén milyen lépéseket tehet az országos szakmai felügyelet, illetve megbízásából az erre felhatalmazott szerv vagy egyén. Néhány lehetőségre már a korábbiakban rámutattunk (pl. a használói panaszok elintézése, a könyvtárközi kölcsönzésből való kizárás),mindez azonban meglehetősen kevés, ha a lényeget, az igényekkel összhangban lévő könyvtári szolgálat működtetését, illetve ennek elhanyagolását tekintjük. Komolyabb szankcionálásra csak akkor kerülhet sor, ha a helyi önkormányzatok és megyei közgyűlések kötelező feladatként lehetne megfogalmazni a könyvtári ellátást. Ez tenné lehetővé, hogy súlyos mulasztások, az ajánlott minimumtól (ld. szakmai irányelvek) messze elmaradó szolgálat esetén valamiféle retorziót alkalmazzon a szakmai felügyelet. Nem valószínű, hogy a mulasztó helyi önkormányzatot meghatná az a fenyegetés, könyvtárát kizárja (ha egyáltalán kizárhatja) a miniszter pl. az országos szolgáltatásokból, az országos könyvtári alap támogatásából, a Nemzeti Kulturális Alap pályázataiból. Fegyelmi eljárás pedig kezdeményezhető-e a mulasztó polgármester, jegyző vagy testület ellen? Ezek az eszközök tulajdonképpen csak az állami szervek vagy intézmények keretében működtetett intézmények és központi szolgáltatások vezetőivel szemben alkalmazhatók. Az sem járható út, hogy a mulasztó önkormányzattól átvegye az állam a helyi könyvtár működtetését azzal, hogy az ezzel kapcsolatos ráfordításokat később az önkormányzatnak juttatott állami támogatásból levonja. (Pedig egyedül ez hozhatna némi eredményt.) Nem marad más hátra, mint a fenntartókat kötelezni, rendszeresen ellenőrizni, figyelmeztetni, a mulasztásokat nyilvánosságra hozni, s - talán-talán - a központi támogatásokkal, pályázatok rendszerével a helyi ráfordításokat ösztönözni. Általában tehát nem szankcionálni, büntetni, hanem inkább a helyi érdekeltségre építeni. Végezetül Végezetül, a könyvtári törvényt a nyilvános közkönyvtárak szemszögéből átgondolva, az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. 1. A könyvtári törvénynek a nyilvános közkönyvtárakra kellene korlátoznia magát, a megfelelő kitekintéssel a egyéb típusú könyvtárakra. 2. A nemzeti könyvtár külön törvényt érdemelne, de az országos könyvtári rendszerben a nemzeti könyvtár kötelező feladatait viszonylag szűk körre kellene korlátozni. Voltaképpen a nemzeti dokumentumtermés gyűjtése, regisztrálása, használtatása, archiválása és restaurálása jelenthetné a -többi országos feladat elvégzésének szervezeti kereteit és finanszírozását inkább a fentiekben kifejtettek szerint kellene kialakítani. 3. A nyilvános közkönyvtári és a nemzeti könyvtári törvény mellett más törvényre nincs szükség, sőt alacsonyabb rendű jogszabályokra sem. A józan észre, a kooperációs kényszerre és szakmai irányelvekre kellene bízni a továbbiakat. 4. A törvény főként a jogokkal és kötelezettségekkel foglalkozzék, a megengedőleges és ajánlott megoldások nem kívánnak törvényi megalapozást. Budapest, 1996. május 19-szeptember 17. Papp István 95