A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Papp István: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben
információk összegyűjtése és feldolgozása stb. már a használó dolga. A használati szabályzat dönti el, hogy ezen a területen mit vállal magára a könnytár, mit végez el térítésért vagy azért sem. Térítési díjak Azt a vitát már lezárta a gyakorlat, hogy ingyenes-e a könyvtári szolgálat vagy sem. Továbbra is fenntartva azt az elvi követelményt, hogy az információktól senkit sem zárhat el anyagi helyzete, tudomásul kell vennünk, hogy vannak olyan könyvtári szolgáltatások, amelyekért névleges térítési díjat, vannak olyanok, amelyekért a ráfordítások egy részét fedező térítést, s vannak olyanok is, amelyekért önköltséget, vagy legalábbis azt megközelítő térítést kell fizetni. Más kérdés, hogy a szolgáltatásokért beszedett díjak messze nem fedezik a könyvtár működési és fejlesztési költségeit, mindezeknek csak töredékét jelentik, s ezért mondhatjuk továbbra is azt, hogy a könyvtári ellátás lényegében ingyenes közszolgáltatás. Különösen akkor, ha megállapítjuk azt a minimumot, amely mindenki számára ingyenes, s megtiltjuk, hogy az egyéni használóknak nyújtott szolgáltatások térítési díja profitot tartalmazzon. Ezt a minimumot javasolt az adott könyvtár helybeli használatában megállapítani. Tehát aki a könyvtári szolgáltatások közül csak a helyben meglévő információkat helyben kívánja használni, attól tilos akár csak beiratkozási díjat is kérni. Az ezen túlmenő szolgáltatások - beleértve a kölcsönzést is, - kisebb-nagyobb mértékben az információhasználatot könnyítik meg, amiért elvárható, hogy a használó hozzájárulást vagy térítést fizessen. A különféle térítési díjak megállapítása a fenntartó hatáskörébe tartozik. A törvénynek jogosítványt kell adnia, sőt kötelezettségként előírnia. Ez olyan diszkrecionális joga a fenntartónak, amelyet nem ruházhat át a könyvtár vezetőjére. Felmerül azonban a kérdés, nem kellene-e valamilyen útbaigazítást adnia a törvénynek a díjak megállapítására? Különösen két, viszonylag kisebb összegű, de meghatározó díjtétel vonatkozásában. A beiratkozási díjról és a késedelmi díjról van szó. Ugyanis a beiratkozási díj feltétele annak, hogy a használó a könyvtár információhordozóit a könyvtárból bizonyos időre elvihesse. Az állampolgári érdek azt kívánja, hogy ne emelhessék irreálisan magasra a fenntartók e két díjtételét, ám a fenntartói autonómia szabad kezet kíván. Mivel a könyvtárak igen eltérő feltételekkel és szolgáltatási skálával működnek, ezt az ellentmondást azzal lehetne feloldani, hogy a törvény felső határt szabna az éves beiratkozási díjnak és a késedelmi díjnak. Ezt a határt ráadásul úgy célszerű megszabni, hogy ne legyen kitéve az infláció hatásának. Már korábban felmerült az a javaslat, hogy a beiratkozási díj ne haladhassa meg a könyvtár által az előző évben beszerzett könyvek átlagárát, s naponta számított késedelmi díj nem lehet több, mint az előző évben beszerzett könyvek átlagárának 1%-a. Ezzel szemben elképzelhető, hogy a törvény felhatalmazza a művelődési minisztert, hogy évente tegye közzé a beiratkozási és a késedelmi díj felső határát, esetleg a könyvtárak szolgáltatási kínálata szerint differenciálva. Más megoldások is elképzelhetők. Több ízben felmerült már, hogy az állomány védelme érdekében célszerű lenne megengedni, hogy óvadékot vagy letétet kérhessenek a könyvtárak. Ez kétségtelenül sok peres ügytől megkímélné az intézményeket, ugyanakkor azonban állampolgárok tömegét zárná el a könyvtárak használatától. Ezért nem fogadható el, hogy a törvény a beiratkozási díj alternatívájaként megengedje óvadék kérését. Feltétlenül a törvénynek kell rendelkeznie arról, hogy mely információhordozók kikölcsönzése ingyenes, s melyekért kell vagy lehet térítési díjat kérni. A javaslat az, hogy a nyomtatott, papíralapú információhordozók kölcsönzése legyen ingyenes, a többiek esetében lehet térítési vagy kezelési díjat szedni. (Itt tekintettel kell lenni a szerzői jog rendelkezéseire is: haszonkölcsönzésről van-e szó vagy sem, s miképpen rendezendő a szerzői jog birtokosának fizetendő térítés?) A törvényben rögzített korlátozásokon túl a fenntartó döntésétől, könyvtárpolitikájától és anyagi lehetőségeitől függ, hogy a könyvtár mely szolgáltatásait adja térítésért, s mekkora legyen az értük 79
