A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Dr. Radoszáv Miklós: Gyermeksorsok 1996
Amikor bekerülnek a gyermekek, akkor már közel 2/3-uk túlkoros iskolai okítást illetően. Súlyos elmaradásai vannak, amiket be kellene hozni. Ezt úgy próbáljuk behozni jelen pillanatban további sérelmekkel, hátrányokkal terhelve mindazt, amit az iskola eddig is nyújtott, hogy védett belső iskolákat hozunk létre számukra, ahol még a kinti iskoláknál is alacsonyabb követelményeket támasztunk velük szembe, védett környezetben megóvjuk őket, eljuttatjuk egy végbizonyítványig, majd megpróbáljuk ezt a végbizonyítványt ezek között a piaci körülmények között eladhatóvá tenni, és szakmához juttatni a gyermekeket. Itt abbahagyom, mert nyilvánvaló, hogy mindenki tovább tudja gondolni a történetet. Teljesen megdöbbentő volt az én számomra, hogy az állami gondoskodásba került gyermekek családja zömmel egyszülős család, a gyermekek egy szülővel nevelkednek, illetőleg mint a beutalás ténye mutatja nem sikerült ez az egyszülős modell, valamiféle disszfunkció lép fel a szülő-gyermek kapcsolatában, a szülő működésében, vagy a gyermek működésében. A harmadik, szintén igen súlyos adat, hogy a gyermekeink szüleinek zöme, tehát 2/3, 3/4 része semmiféle piaci viszonyok között használható szakmával vagy munkaviszonnyal nem rendelkezik. Tehát önmagában a családnak a léte, a család fenntartásának esélyei igencsak rosszak, ebből következően hiába oly jó, olyan hatékony - mert úgy gondolom, hogy az - a működő gyermekvédelem rendszere, ha nincs hova visszagondozni a gyermeket, akkor sajnos ez egy reménytelen küzdelem. Úgy néz ki, mintha a vakbélműtét után nem lenne kinek a beteget visszaadni, továbbra is kórházban kellene kezelni. Jelen pillanatban az történik a gyermekvédelemben, hogy a műtét sikerült, csak a beteget nem lehet hazaküldeni, mert az a rendszer, amelyiknek fogadnia kellene, a család, vagy a szűkebb környezet, az erre nincs felkészülve. Ebben a pillanatban abban reménykedem, hogy a gyermekvédelmi törvény ennek a feltételeit meg fogja teremteni és mód nyílik arra, hogy egy szakellátás után a gyermekek visszakerüljenek mihamarabb a saját családjukba. Akit közben természetesen felkészítettek erre, tehát nem kiemelve a gyermeket magára hagyják a családot. Ennek megoldására a készülő törvényben sok jó rendelkezés van. Nyilván rajtunk múlik, hogy végre tudjuk-e hajtani. Nem szeretnék további horrorisztikus adatokat előadni a gyermekvédelemben bent lévő gyermekekről és családjaikról, szeretnék egy pozitív történetet is elmesélni. Ez pedig bármilyen furcsa, a hajléktalan ellátásból nőtte ki magát az elmúlt néhány évben, ez pedig a hajléktalan családok, leányanyák, egyszülős családok és teljes családok együttes ellátására kialakult lakásotthoni, anyaotthoni és krízisotthoni rendszer. Sajnos ebben a pillanatban az országban az ilyen ellátást nyújtó férőhelyek száma nem éri el a 700-at. Szülő és gyermek együtt. Ennek zöme a fővárosban van, ebből négyet a Gyermekvédő Intézet működtet 1990-től folyamatosan fejlesztve. Pozitív tapasztalatunk az, hogy az állami gondoskodásból nagykorúvá vált és gyermeket szülő volt gondozott is képes szülővé válni, képes a gyermekével együtt maradni akkor, hogyha engedjük őt szülővé válni, s elfogadjuk azt, hogy neki segítség kell ahhoz, hogy a gyermekét maga nevelje. 1990-től a mai napig több mint 100 ilyen családdal, félcsaláddal, egyszülős családdal volt dolgunk, és mindössze 2 gyermeket kellett ezekből a családokból állami gondoskodásba venni, azért mert a szülők végül is nem bírták megoldani a problémáikat egymással vagy külön-külön. Én úgy gondolom, hogy egy társadalom akkor tisztességes, ha először is módot és lehetőséget ad arra, hogy a nagyon differenciált családmodellen belül a család a gyermekkel maradjon, mert a gyermekeknek megítélésem szerint az az első számú érdeke, hogy a saját szülei neveljék. Csak akkor vehetjük el a saját szüleitől, ha a saját szülei is minden támogatást megkaptak abban, hogy a gyermeküket fölnevelhessék. Nagyon reménykedem abban, hogy a készülő gyermekvédelmi törvény erre ad módot és lehetőséget. Dr. Radoszáv Miklós a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóhelyettese 73
