A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Dr. Radoszáv Miklós: Gyermeksorsok 1996
GYERMEKSORSOK 1996. Mikor beültem erre az előadásra, azt gondoltam, hogy borzasztó kellemetlen helyzetben leszek, mert én csupa rosszat fogok mondani, most pedig duplán kellemetlen helyzetben vagyok, mert úgy gondolom, hogy nekem kellene itt a végén jót mondani. De sajnos el kell keserítenem mindenkit, mert igazából nem tudok jót mondani, mert az intézményes gyermekvédelemben mi azokkal a gyermekekkel találkozunk, akik a társadalmi zavaroknak és képtelenségeknek áldozataivá válnak és velük kellene valami pozitívat kezdeni, vagy elérni. Én a tanár úr példáját csak annyiban módosítanám, hogy a Forma 1-ben csak benzint nem lehet betölteni, minden mást lehet. Tehát ebből következően azzal a matériával kell dolgozni, eszközrendszerrel, ami a rendelkezésünkre áll. Szeretném előre elmondani, hogy kik azok a napi gyakorlatban dolgozó kollegák, akiktől az én információim származnak. A Gyermekvédő Intézetnek van egy utcai Gondozó Szolgálata, amely egész hamar az utcán próbálja elérni a gyermekeket, vagy fiatal felnőtteket, akik bajba kerülnek. Munkájukról rendszeresen készítenek anyagokat, így a Vida Zsolt és Barta György által készített anyagot használtam abban a részben, ahol a gyermekkoldulásról szeretnék néhány szót mondani. Az állami gondoskodásba került gyermekekkel kapcsolatos adatokat pedig Both Éva és Halászné Molnár Anna kolleganőm dolgozták fel. Nem fogok rájuk folyamatosan hivatkozni, azért mondtam az elején. A gyermekkoldulás kérdésköre: Azért beszélek erről, mert azt gondolom, ezt egyre többet látjuk, egyre többször akadunk össze az utcán kéregető, kolduló gyermekekkel. Ez a jelenség nem tegnapi, régebbi, 3 évvel ezelőtt robbant, és vált olyan látványossá, hogy a szakmát is és a politikai köröket is izgatni kezdte. Ez utóbbiak úgy gondolták a problémát megoldani, hogy többen is fölvették a telefont, felhívták a Gyermekvédő Intézetet, hogy „na mi lesz már, tessék ezt a problémát fölszámolni!” Mi úgy gondoltuk, hogy nem feltétlenül az a megoldás, hogy kirohanunk az utcára, összegyűjtjük a gyermekeket, bevisszük az intézetbe, hanem arra vetemedtünk, hogy szerettük volna megtudni, hogy vajon miről is szól az, ha a gyermekek kint vannak az utcán. Miért koldulnak? Mi ennek a háttere? Egy fél évig tartó megfigyelési folyamat eredményeként a következő sajnálatos dolgokra kellett rájönnünk: Feltételeztük, hogy a gyermekkoldusok azért vannak az utcán, mert megélhetési gondjaik vannak, megélhetési koldulás folyik. Aztán a vizsgálatok során sajnos arra derült fény, hogy a gyermekeknek a nagyobbik része, közel 90%-a bérkoldulást folytat. Tehát azért ül ott kint, hogy felnőtteket, egész felnőtt csoportokat tartsanak el. Aztán kiderült, ami valószínűleg már többek számára is világos, hogy ezeknek a gyermekeknek a zöme nem magyar állampolgár, hanem Kelet-Európa különböző régióiból hozzák őket ide. Ezt vagy a saját szüleik teszik, vagy a szüleik idegeneknek adják át őket erre a célra. Az derült ki, hogy alapvetően igazodik a bérkoldultatás az idegenforgalmi szezonhoz, tehát a nyáriőszi és a kora tavaszt kihagyva a tavaszi időszakhoz. Egészen különös dolgokat tapasztaltunk, tapasztaltak a kollegáim, akik ezt vizsgálták, hogy oly mértékig szervezett a dolog, hogy a gyermekeket 2 hetente, 3 hetente megforgatják a különböző helyszíneken. Tehát dolgozik a gyerek 2 hetet a Metrón, ott koldul, aztán átviszik az Oktogonra, majd onnan átviszik a Blaha Lujza térre, aztán átteszik valamelyik McDonald's-hoz. És ezeket a gyermekeket azután visszaviszik 1 hónap múlva, 2 hónap múlva, és hoznak helyettük másokat. A történetnek az a része, ami a megélhetési koldulásról szól, az főleg azért lehet izgalmas, mert a készülő a gyermekek védelméről szóló törvény azt mondja, hogy különböző juttatásokat fog biztosítani a családoknak annak érdekében, hogy egyben maradhassanak, és el tudják látni egymást. Ez a 10%, aki megélhetés miatt koldul ma a fővárosban, ők valóban magyar állampolgárok. Amikor mi megajánlottuk nekik, hogy segítséget nyújtunk abban, 71
