A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Somlai Péter: A család átalakulása és az életformák pluralizmusa
Az északi modell gyors terjedése figyelhető meg Németországban és a skandináv országokban. Ennek nyomán ebben a régióban növekszik a házasságon kívül született gyerekek száma; (Németországban a gyerekek 30%-a, a skandináv országok többségében a gyerekek 40-50%-a, Izlandon, több, mint 50%-a születik házasságon kívül). A középkeleteurópai régión belül csak az egykori NDK-ban találunk a nyugatihoz hasonló részarányt, de úgy tűnik, más országokban is emelkedőben van az így élők száma. Ez főként a nagyvárosokra jellemző, így például Budapesten is a húsz év alatti lányok 40%-a él élettársi kapcsolatban, s a budapesti gyerekek 27%-a születik házasságon kívül. A házasságon kívüli együttélés középkeleteurópai mintája azonban eltér az észak és nyugateurópai mintáktól. E modell fő jellegzetességei:- az együttélők többsége harminc éven felüli,- a pár tagjai közül egyikük vagy mindketten már éltek mással házasságban vagy házasságon kívül, illetve egyikük vagy mindketten aktuális házastársuktól különélnek,- egyiküknek vagy mindkettőjüknek kiskorú gyereke van e korábbi kapcsolatból (kapcsolatokból) alkalmanként egy vagy több ilyen gyerek is velük él,- a pár tagjai a társadalom alsóbb rétegeibe tartoznak; sokan élnek közülük alkalmi jövedelmekből; sok közöttük a deviáns (alkoholista, bűnöző, stb.); ugyancsak sokan tartoznak közülük cigányokhoz. Az ilyen kapcsolatok terjedése Középkelet Európába tehát nem a gyarapodással, nem a jóléti állam és a posztmateriális értékrend kibontakozásával járt együtt, mint Nyugat Európa gazdag országaiban. Ez újabb, megválaszolásra váró kérdést vet fel arról, hogy vajon egy hagyományos minta éledt e újra, mely évszázadokon át szolgált az elszegényedés, a kivetettség ellensúlyaként a fokozódó szociális problémák legyűrésére. Egyedül élők A fejlett országokban s Mágyarországon is már hosszabb ideje növekszik az egyedül élők az úgynevezett „egyszemélyes háztartásban” élők száma. Ahhoz azonban hogy helyesen értékelhessük ezt a tendenciát, figyelembe kell venni néhány fontos összefüggést. Tudni kell először is, hogy az egyedüllét életformája nem középkeleteurópai jellegzetesség. Ellenkezőleg, Nyugat Európa sok országában a népesség nagyobb hányada él egyedül, mint Magyarországon. Németországban például ez az arány 35% körül van. A növekedés oka az alacsony termékenység, a népesség öregedése, a házasságkötések számának csökkenése és a magas válási arányszám. Az egyszemélyes háztartások többsége nagyvárosokban található. Az egyszemélyes háztartásban élők tehát nem feltétlenül magányos emberek. Közülük többen tartós párkapcsolatban élnek, de valami ok miatt fenntartják különálló háztartásukat. Mások számára kényszerű életforma ez. Tehát az egyedüllétnek is több típusa, kulturális mintázata különböztethető meg:- tudatosan választott életforma,- átmeneti életforma (fiatalok, egyetemisták, házasság előttiek, vagy két házasság közöttiek élnek így),- egy életszakasz jellegzetessége főként az idősek, özvegyek (túlnyomórészt asszonyok) esetében. Szülők és kiskorú gyerekek együttélésének formái A család nem feltétlenül házasságon alapul. Létrejöttében döntő szerepe a szülő-gyerek kapcsolatnak van. Ennek változatai, formái, normatív tartalmai és kulturális mintázatai igen sokfélék lehetnek. Számos változata figyelhető meg a családoknak például létszám és összetétel, életforma és hagyomány, magatartás és szerepstruktúra szerint. 60
