A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Horváth Tamás: Elfeledett tervek a Budapest Gyűjteményben. A Svábhegyi Kábelvasút
azonban találkozott az általános városfejlesztési elképzelésekkel is. 1895-öt írunk, a millennium előtt egy évvel már mindenki számára érzékelhetővé vált az az évtizedek óta megindult folyamat, melynek során az ország gazdasági és politikai vérkeringésének központja Budáról Pestre helyeződött át. „A pesti részen kétségbeesve nézi a kereskedő és ipari világ az üzlethelyiségek drágulását, a lakosság szorongó szívvel gondol a fokozatosan emelkedő házbérre, a budai oldalon nem történik semmi, nincs kereskedelme, nincs ipari forgalma, nincsenek egymásra stájgeroló lakói, pang minden.”6 - fogalmazták meg az előbbi folyamat ingatlanpiacra gyakorolt hatását a kábelvasút kezdeményezői. A BUDAPESTI (EGYHÁZTÉR—SVÁBHEGYI) KÁBELVASUT^©) (KÖLTSÉGVETÉSE № JÖVEDELMEZŐSÉGE KIADTÁK A TERVEZŐK: MÜSSMER JÓZSEF és YVESZELY ISTVÁN BUDAPEST, ISÍI7. „OnszAccrOLKSI KltTKSITÖ" KŐ ú KÖXVVXYOVIiAJA ItksZVKNYTÁUSÜL.tf IV., I ífZA II —13. A budai közlekedés fejlesztése fontos városrendezési érdek volt, ezáltal nemcsak benépesülnek az eddig jórészt lakatlan vidékek, hanem a nagyvárosias Pesttel szemben feltűnően elmaradott régi városrészek (Tabán, Krisztinaváros) rendezése is megkezdődhet. A városépítők elképzelései közé tartozott továbbá, hogy a pesti Belváros lakó funkcióját fokozatosan elvesztve, a lakások helyét üzletek és boltok váltanák fel, létrehozva ezzel a világvárossá fejlődött Budapest új üzletikereskedelmi központját. A Belvárosból kiszoruló tehetősebb polgári rétegek számára ideális lakóhely lenne a Gellért- vagy Sváb-hegy, ha megfelelő közlekedés állna rendelkezésre, no meg egy új híd a Belváros és Buda között. Ennek az új hídnak a tervei már 1893-ban készen voltak, azonban az átadásra még egy évtizedet várni kellett. Az Eskü-téri (ma Erzsébet) hídról van szó, amelynek bizonytalan jövőjét látva, a kábelvasút vállalat kezdetben a vonal kiépítését csak a budai oldalon szorgalmazta, a hídon való átvezetést későbbre halasztották. A „Tabán-Svábhegyi kábelvasút” eredeti elképzelése szerint a jármű a Duna-partról indulva, a Gellért-hegy északi lejtőjén (a mai Hegyalja út vonalán), majd jobbra fordulva a Nap-hegyen keresztül jutna el a Déli vasúiig. Itt a kábelvasút vonalát alagúton vagy felüljárón vezetnék át a 153
