A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873-1930
Kiemelt feladatként kezelte az idegenforgalom fejlesztését, s így a budai és pesti gyógyvizek illetve hőforrások felhasználását segítő gyógyidegenforgalom fellendítése is része volt városfejlesztési programjának. Kezdeményezésére 1916-ban megalakult Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala. Működése már rövid idő után éreztette hatását. A szervezés és főként a propaganda terén értek el eredményeket, különösen Budapest fürdőváros külföldön való megismertetésével. Budapest sajátos geológiai adottságai következtében gyógyvizekben nagyon gazdag, s e tekintetben igen előkelő helyen áll a világon. Ezért a furdőkultúra és a fürdőépítészet nagy hagyományokkal rendelkezik. 1873 után a várospolitika fontos fejezete lett a fürdőügy. Részben rekonstruálták és bővítették a megmaradt török fürdőemlékeket, a Császár-, Rudas-, Rác- és Király fürdőket, részben újabb létesítményeket emeltek. Az 1909-1913 között épült városligeti Széchenyi Gyógyfürdő, amely még ma is Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű épületegyüttese, a régi Sárosfurdő helyén 1912-1918 között felépített Gellért Gyógyfürdő és Szállóval jelentős szerepet játszott Budapest fürdővárossá válásában. Az 1922-ben alakult Budapest Fürdőváros Egyesület és az 1934-ben létrehozott Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság az idegenforgalom növelése mellett a tudományos furdőkutatás előmozdítását tartotta legfontosabb teendőjének. Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésére 1937. októberében Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust, ahol megalakították a Nemzetközi Fürdőszövetséget, állandó Budapesti székhellyel, így indokolva e döntést: „ ... egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, melyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel: amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék ...” 147
