A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873-1930
Az FKT átfogó városrendezési tevékenységének szükségszerű következménye volt a városegyesítés. Az 1872. évi XXXVI. te. Buda és Pest szabad királyi városokat, Óbuda mezővárost és a Margitszigetet Budapest főváros néven egyesítette. Az „új” város első főpolgármestere Ráth Károly, polgármestere Kammermayer Károly lett. Tevékenységük időszaka a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. „ ... ha a mai európai constellatiók között azt akarjuk, hogy mi is betöltsük azon szerepet, azon hivatást, mely a művelt nemzetek családjában minket megillet, akkor oda is kell törekvésünket irányozni, hogy az egyesített főváros oly központját képezze szeretett hazánknak: melyben tudomány és művészet, ipar és kereskedelem, polgári és politikai erény, valamint minden jó s hasznos felé törekvés egyaránt honosuljon, ... s mely e szerint biztos reményt, biztos kilátást nyújt arra nézve, hogy Magyarország fővárosa Budapest, mielőbb a világvárosok sorába emelkedjék, ... az őt megillető díszes helyet elfoglalja ...” /Részlet az egyesített főváros első főpolgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből. 1873. október 30./3 A városépítészet látványos eredményei hitelesítették Ráth Károly fent idézett szavait. Megkezdődött a Nagykörút kiépítése, elkészült a Margit-híd, majd nem sokkal később a Sugárút, a majdani Andrássy út. Megnyitotta kapuit a Népszínház és az Operaház is. A kilencvenes években megkezdték a királyi palota bővítését, a Belváros rendezését, az új Szabadság tér kialakítását. A millennium évében jelentős középületek sora készült el; a Mátyás templom, az Igazságügyi Palota, a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum és a Vígszínház. Ekkor nyitották meg a forgalom számára Budapest harmadik hídját, a Ferenc József hidat. Befejező szakaszához érkezett a főváros jelképének tekintett Országház építése is, így kupolatermében már megtarthatták az „ezredévi díszülést”. A kiállítás különböző eredeti dokumentumok, térképek, valamint fotó-reprodukciók segítségével mutatta be a város fejlődésének e máig meghatározó időszakát. Szállodák, kávéházak, cukrászdák 142
