A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996

Tanulmányok - Békés Ilona: A könyvtároskép vizsgálata néhány 20. századi magyar szépirodalmi műben

A szerzők tovább folytatják kutatásukat, mivel a könyvtárosok egyre inkább hatnak a regényírókra. Az új francia nemzeti könyvtár létrejötte ebből a szempontból is vizsgálható terület. A prózai műveket, amelyeket a magyar szépirodalomból választottam, cselekményük szerinti időrendben, egyenként tárgyalom főbb és jellemzőbb jegyeikkel, összevetve a szociológiai vizsgálatok eredményeivel. Amennyiben bizonyos sajátosan magyar típusok rajzolódnak ki, vagy a francia kutatás karaktereivel hasonlóak, arra az összegzésben fogok kitérni. A könyvtárosság kialakulása A könyvtárosság egyidejű magával az intézménnyel. Már a legősibb könyvtárban ott kellett lennie annak a személynek, aki a dokumentumok halmazából megszervezte a könyvtárat, a holt dokumentumok együtteséből élő szervezetet hozott létre. “Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi = a könyvek...s egy szellemi = a könyvtárnok. Ez ti. valóságos lelke, életereje minden bibliothékának. Ö tartja fenn, ő neveli tudományrendszeresen, hogy folyvást organikus test, s ne mechanikus halmaz legyen...”- írta Toldy Ferenc.4 Az önálló könyvtáros szakma, hivatás, életpálya, - vagy egyszerűen csak foglalkozás -, történelmileg mégis rövid múltra tekint vissza. Kezdetben valószínűleg az agyagtábla írnok látta el ezt a feladatot is. Később a papok bizonyos csoportja specializálódott erre a területre, s valószínűleg a mind nagyobbá váló ókori könyvtárakban kialakult egy csoport, melynek kizárólag ez lett a feladata. Már az ókorból kimutatható, hogy a vezető posztok betöltője tudós; korának legkiválóbban képzettjei közül került ki, vagy éppen könyvtárosi tevékenysége révén emelkedhetett közéjük. A nagy ókori könyvtárak pusztulásával, a középkorra jellemző kiskönyvtárakban nincs szükség főfoglalkozású, függetlenített könyvtárosra. Hosszú évszázadokon keresztül egyéb munkájuk mellett látták el papok, a világi személyek könyvtárában ezek kezelését titkárok, sőt tudósok. A könyvtárosságnak tartósan önálló élettevékenységgé válásához ugyancsak a nagy könyvtárak létrejöttére volt szükség, mégpedig a 18. századtól, majd végérvényesen a 19. századi “nyomdászati forradalom” következtében a több tíz-, majd százezres, sőt milliós nagyságrendű könyvtárakban. Az ókori, majd a középkori könyvtáros munkája döntően a beszerzés, a másoltatás, a megrendelés, a dokumentumok megszerzése érdekében történő utánjárás, sokszor igen fáradságos utazgatással. S csak kisebb részben a dokumentumok elrendezése, feldolgozása. Ez a köztudatban egyik, még ma is élő könyvtároskép. A +29Xkönyvtárosság foglalkozássá válásának csak egyik oka volt a dokumentumok számának robbanásszerű növekedése, differenciálódása. A másik ok az iskolázottság kiterjedésében, voltaképp az egész lakosság potenciális olvasóvá válásában kereshető. Nagy könyvtárak, sok és sokféle dokumentum, sok olvasó/könyvtárhasználó megjelenése tömeges kiszolgálást eredményezett. így a könyvtáros kiadja és visszaveszi a könyveket, kiszolgálja a kölcsönzőket. Ez a másik laikus könyvtároskép. A megkésett hazai könyvtárügyi fejlődés miatt a könyvhordozó/könyvtáros mesterség az egyetemes helyzethez képest is lassan önállósult. A főfoglalkozású könyvtárosok száma a 19. század végén még csak egy-kétszáz, s még az 1930-as években is csupán csak néhányszáz volt. Döntő többségük könyvtárban dolgozó tudós vagy tudóssá lenni akaró, itt tevékenykedő, egyetemet végzett, többnyire “filosz” volt, akinek munkája jórészt az ókori és középkori pályatárséhoz hasonlított, megtoldva azt forrásfeltáró, és bibliográfusi tevékenységgel. A könyvtárak, a könyvekkel zsúfolt komor helyiségek homályában kutató, a “könyvmoly”, a harmadik kép a lakosság körében a könyvtárosokról. Jelenleg nem áll rendelkezésre tudományos vizsgálódáson alapuló friss és kellően differenciált pályakép. Ennek ellenére nehezen vitatható, hogy a hagyományos értelmezésű könyvtároskép lényegében változott meg, ma már sokféle könyvtáros típus létezik5 128

Next

/
Thumbnails
Contents