A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A nem teljesített olvasói kérések a FSZEK hálózatában
hozzáférhetőségi mutatók szerint. Előbbi helyen az olvasók megítélése pozitív irányban az átlaghoz képest emelkedik, negatív irányban egyszersmind csökken, a másik egységben fordított hangsúlyt kap a skála két szélső pontja. Olvasói rétegenként teljesen egyöntetűen köszön vissza az átlagos vélemény (3,8), így van ez a legtöbb nem teljesített konkrét kéréssel rendelkező egyetemisták csoportjában is, ugyanakkor körükben kevesebb a maradéktalanul elégedettek (9,7%), viszont több a kritikusabban nyilatkozók (32,8%) aránya. (9.sz. tábla.) A foglalkozási csoportok elégedettségét nem az elutasított konkrét kérések részaránya határozza meg, a konkrét művek keresésének találati arányán kívül más szempontok is motiválták a megkérdezetteket. Az elégedettség mértéke egy meglehetősen egyenletes, a rétegigényeket kiegyensúlyozott, jó közepes szinten kielégítő ellátásra utal, amelyhez egy elgondolkoztató észrevétel kívánkozik. Véleményükben legmegosztottabbak a nyugdíjas olvasók. Közöttük találjuk a legtöbb kiváló minősítést adót, ugyanakkor a kínálatot közepesnek tartók aránya majdnem annyi, mint a felsőoktatási intézmények hallgatóinál, ami egyértelműen a középfokú végzettségű nyugdíjasoknak tudható be, 36,0%-uk, tehát az egyetemistákét is meghaladó hányaduk ítélt igen szigorúan. A folyóiratok kínálatával egy fokkal elégedetlenebbek az olvasók, mint a könyvekével (3,7). Magasabb a közepes vagy gyengébb érdemjegyek aránya, főleg az újságot, folyóiratot gyakran olvasók (34%-ban) vélekednek így. Könyvtáranként rendkívül szélsőségesen, 16,2 és 47,7 százalék közötti eltéréssel emelnek komolyabb kifogást, ami az elérhető periodikák féleségével nem - nyilván tartalmi összetételével - mutat összefüggést. Jellemzően épp a legnagyobb arányban olvasó réteg, az értelmiségiek a legelégedetlenebbek (42,2%-uk ítélte közepesnek vagy rosszabbnak az állományrészt). (lO.sz. tábla.) A folyóiratok csekély számban fordultak elő a nem teljesített konkrét kéréseken belül. Ennek ellenére a periodikák hiánya jelentős mérvű, csak a hiány - úgymond - "idültté" vált; a kérdőív nyitott kérdésére válaszolók, az egy hónap alatt regisztrált periodikumoknak több mint kétszeresét sorolják igényként. A hiányt még ez sem tükrözi, mert e kiadványokkal szembeni elvárás igen nagy mennyiségben nem cím szerint fogalmazódik meg: napilapok szélesebb választéka, számítás-technikai, színházi, természettudományos, külföldi divatlap, idegen nyelvű, sci-fivel foglalkozó magazin, konzervatív újság, nemzetközi sportújság, vidéki sajtótermékek, tini lap, zenei folyóirat, közéleti hetilapok, délutáni, vasárnapi, fitness, ifjúsági lapok... Nehezményezik egyes újságok rendelésének lemondását, régebbi évfolyamok hiányát, vagy sommásan: a választék szűkösségét. Az olvasói igények Az olvasói elégedettség mellett a kérdőív segítségével azt is mértük, hogy a használók milyen témájú könyvekből szeretnének többet látni könyvtárainkban. 1359 fő 3698 alá-húzással jelölte igényét, egy főre 2,7 kérés esik. A kérdőíven megadott kategóriák nem fedik le az érdeklődési területek teljes körét, és az önkitöltős válaszolás miatt le kellett mondanunk az érdeklődés erősségét is kimutató kérdésfeltevésről. E korlátok ellenére érdemes áttekintenünk a 11. sz. táblába foglalt igényszerkezetet. Az elvárások középpontjában a történelem áll, csakúgy, mint a nem teljesített konkrét kéréseknél (általános, de bizonnyal nem homogén igénytöbbletet tartalmaz), nagyobb szerephez jutnak viszont a nem ismeretközlő irodalmi műfajok és a természet és alkalmazott tudományok is. Összességében a konkrétan keresett müvek hiányának nagyságrendjén nemcsak túlmutató, de egy szélesebb körű, sokrétű tartalmakból összetevődő, foglalkozási csoportonként is összetett, a hatékony állománygyarapítást erősen próbára tevő differenciált elvárási tartomány rajzolódik elénk. 101
