A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Horváthné Jakubecz Ilona: A Központi Ellátó Szolgálat szerepe a hálózat szolgáltatási rendszerében 1988-1993
jövőben remény se látszott ilyenek építésére. A kétfedelcs, ill. főkönyvtárak (az esetek többségében a szolgáltatási szint és az igazgatási feladatok szerinti besorolás egybeesett) ellátási kötelezettsége nem nyert pontosítást és megerősítést. Ezért is érdemel említést a koncepcionális elképzelések között - közvetlenül a KÉSZ beindulása előtt - ismételten felvetődő alapdilcmma: a KESZ-re alapozott, centralizált dokumentumszolgáltatás, „mély a kiskönyvtárak állományát két pillérre építi, egy helyben levő, de valamilyen módon központilag irányított meghatározott standard anyag, valamint az ezt kiegészítő, ehhez illeszkedő KÉSZ gyűjtemény”(10); valamint a decentralizált dokumcntumszolgáltatás közötti választás. Ez utóbbi esetében a KÉSZ nem épített volna ki átkölcsönzési állományt, csak lelőhelyet szolgáltatott volna és szervezte volna a szállítást. „Lehet, hogy csak két alapvető megoldási mód között választhatunk: vagy a központi gyűjtemények létrehozását kiküszöbölő decentralizált, hierarchikus ellátási rendszer, vagy az erőteljes központi beavatkozást jelentő centralizált rendszer felé fog lökni a kollektív bölcsesség vagy a dolgok belső logikája.”( 11) A KÉSZ beindításáról való döntéskor kompromisszum született: Egyrészt megszervezi és működteti a hálózat minden tagkönyvtárába kiterjedő alapszolgáltatást, a központi katalógusra épülő könyvtárközi kölcsönzést; másrészt a könyvtárak szűkebb köre számára differenciált szolgáltatásokat nyújt, melyek a KÉSZ kialakítandó állományára épülnek. Ennek keretében három alapfunkció körvonalazódott:- Gyűjteményszervezés, az „átkölcsönzési állomány" kialakítása, mely elsősorban a ritkán keresett, de értékes művek gyűjtését jelenti; vagyis mintegy a könyvtárak külső raktáraként működik, és továbbfejlesztése lesz az, amikor a nagyobb könyvtárak ritkán keresett, de fontos műveiket átadják;- Információszolgáltatás, a Központi katalógus áthelyezése a KÉSZ székhelyére;- Könyvkivonás segítése, úgy hogy a hálózatból kikerült, de még használható, vagy értékesíthető könyvek ideiglenes tárolását biztosítja. A röviden vázolt koncepcionális elképzelések, tervek után nézzük meg a gyakorlati munkát elindító döntéseket. Azt kell megállapítanunk, hogy az elméleti kidolgozás, a gondolkodás fázisában - mint erre fentebb utaltunk - nagyvonalú, a hálózat állományalakítását, szolgáltatási rendjét egy lépcsőzetes ellátórendszerben elgondoló tervekhez képest „óvatosabb", az apró lépések politikáját követő határozatokat hoztak. Ennek nyilvánvaló okai közt szerepelt az „ideáltípushoz" képest elmaradt hálózati struktúra, az anyagi és szellemi kapacitások (inkább az előbbi) szűkössége, s részben a változtatásokkal szemben a hálózatban érzékelhető szakmai bizalmatlanság érzékelése. A KÉSZ működésére az alábbi határozatok születtek:- A létesítendő könyvtárak állományának gyűjtését be kell fejezni, s az addig arra fordított pénzt az átkölcsönzési állomány fejlesztésére kell fordítani;- Az átkölcsönzési állomány induló gyűjteményét a régi duplumraktár és a létesítendő könyvtárak raktárának átválogatott anyagából kel kialakítani;- Az átkölcsönzési állomány a közművelődési könyvtár gyűjtőkörétől nem idegen, de a főkönyvtárakban várhatóan ritkán keresett könyveket gyűjti (évi 500-600 cím). A cél az, hogy a főkönyvtárak se vásárolják meg ezeket a műveket. Ennek érdekében kötelező érvényű szabályokat nem alkotnak, csak ajánlásokat az Állománygyarapítási Bizottság javaslatai alapján;- Azoknak a kerületeknek a részére, ahol családi könyvtár működik (a KÉSZ indulásának időpontjában a IX., X., XI., XIII., XIV., XXI. kerület), a KÉSZ közvetlenül vállalja valamennyi fiókkönyvtár könyvtárközi kérésének kielégítését, sőt ezeknek a kerületeknek, pontosabban az olt működő fiókkönyvtáraknak kötelező a KESZ-hez fordulni. A többi kerület könyvtárai maguk dönthetik cl. hogy a saját főkönyvtáraktól vagy a KESZ-ból kérik a hiányzó könyvet. A korábbi tervek közül már induláskor elvetették a hálózati duplum-könyvek tárolására szolgáló átmenő raktárt, ezt helyettesítendő a KÉSZ előválogatást jogot kapott a hálózat duplumkönyveiből, és az állománykivonás minden munkafázisa a főkönyvtárakban maradt. (A könyvtáraknak a duplumjcgyzékcket az értékesítés megkezdése előtt el kell juttatni a KESZ-be.) A KÉSZ MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI 1987:- A szolgáltatások tényleges beindítása (könyvek, folyóiratok átkölcsönzése saját állományból, hálózaton belüli könyvtárközi kölcsönzés, az országos könyvtárközi kölcsönzésbe való bekapcsolódás);- A Hálózati és felügyeleti osztály szervezésében működő Állománygyarapítási Bizottság (ÁLGYA) tevékenységének kezdete: 95
