A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1991-1993-ban - A hálózat - Audivizuális dokumentumok - Központi Ellátó Szolgálat - Anyagi alapok
A gyarapodás összességében csekély mértékben növekedett; ez azonban a beszerzett videofilmek és a CD-k nagy számára vezethető vissza. Vessük össze a hálózat és a központi könyvtár által beszerzett dokumentumszámot. Pl.: a hálózat 1992-ben 123,6 ezer darabot, 1993-ban 135,6 ezer darab dokumentumot szerzett be, természetesen a Központi Ellátó Szolgálattal együtt. A központi könyvtár ennek megfelelő számai 18,7 ezer, ill. 13,2 ezer kötet. Ha a hálózat gyarapodását a KÉSZ beszerzései nélkül tekintjük, ugyancsak szembetűnő a csökkenés. A növekményt a KÉSZ adja, lévén az AV-dokumentumok (elsősorban a videokazetta) letéti ellátója. Sokatmondó e jelenség, mert időközben (1990 és 1993 között) a beszerzésre fordított összeg a 2,5-szeresére nőtt (33 millió forintról 80 millióra!). Az újdonságigény megnövekedése miatt fordultunk a már említett rövidebb kölcsönzési határidő bevezetése mellett az alternatív beszerzési források igénybevétele felé. A Könyvtárellátó Vállalat késedelmessége indított bennünket erre, bár az új szolgáltatásoknál jelentkező hátrányok (kis választék, a feldolgozó munka, az adminisztráció többlete) lehet, hogy nincsenek arányban az anyagi előnnyel (árengedménnyel). Folytattuk az elavult, ritkán keresett könyvek kivonását. Összességében a beszerzés és a kivonás egyensúlyát megközelítettük, bár a csökkenő beszerzést a csökkenő kivonás ellensúlyozza. Audiovizuális dokumentumok A gyakorlat végképp igazolta, hogy az AV-dokumentumokra igénye van a használóknak, akik térítést is hajlandók fizetni kölcsönzésükért. A legnagyobb sikert a videokazetták aratták, de a hanghordozók forgási sebessége is a kétszeresére nőtt. A videofilm-kölcsönzési helyek száma megduplázódott (1993 végén már 70 ponton folyik kölcsönzésük). Véglegesen kialakítottuk a racionális letéti rendszert. A beszerzést valamennyi könyvtár részére a Központi Ellátó Szolgálat bonyolítja le. 1990-ben az összes bevétel 1/3-át tették ki a videobevételek; 1993-ban 88%-át! Vitatható az AV-dokumentumok, s leginkább a videokazetták integrálása a könyvtári állományba támadható színvonaluk miatt, de nem vonható kétségbe: óriási az igény rájuk. E szolgáltatás önfenntartó, beleértve a munkaerőszükségletét is. A hagyományos lemezek beszerzése gyakorlatilag leállt, mert kiszorítják őket a könnyebben kezelhető hangkazetták és a tökéletesebb CD-k. Főleg az utóbbiak áttörése volt jellemző az elmúlt egy-két évben. A hangkazetták forgalma viszont visszaesett, talán mert túl drágán adtuk őket. Báré hibát korrigáltuk, a kereslet miatt nem jósolhatunk fényes jövőt nekik. A számítógépes játékok, programkazetták és hajlékony lemezek választéka még csekély. Letéti ellátásuk a KÉSZ révén történik. Az AV-dokumentumok elterjedésének hátulütője, hogy lévén drága és népszerű dokumentumfajta, és helyben használatukhoz értékes berendezések kellenek, sorozatos betöréseknek, rosszhiszemű kölcsönzőknek (csalóknak) vagyunk kitéve. Központi Ellátó Szolgálat Az ellátási rendszer kulcstényezője, a KÉSZ tehermentesíti könyvtárainkat a ritkán, ill. túl sűrűn keresett, vagy nagyértékű, de szükséges művektől. A forgalom 1992-ig jelentősen nőtt, azután megállapodott. A lelőhely-tájékoztatás forgalma is nő, de ennek korlátja van: a Központi Címjegyzék elhanyagolt állapota. A legnagyobb eredményt a videokazetta-ellátás letéti formájának kialakítása hozta. Ennek forgalma szinte az egekbe szökött. Hangoskönyv-állományunk szaporodott, de az igény iránta már kisebb. A számítógépes játékprogramok keresettsége választékunk szűk skálája miatt csak kis mértékben fokozódott. A KÉSZ és a hálózati tagkönyvtárak kommunikációs nehézségein az 1992-ben beállított második telefon- vonal könnyített. Anyagi alapok Jelentésünk három évét (1991-93) így kell jellemeznünk: szoruló anyagi viszonyok, egészen a leépülés határáig. A 80-as évek második felében megváltoztattuk gazdálkodásunk szerkezetét: megindult a bevételnövelő folyamat (térítés, szolgáltatások). 1990-ben a költségvetés 4,8%-a folyt be ezen forrásokból. 1993-ra e bevételek gyökeresen átstrukturálták költségvetésünket: elérték annak 15,2%-át. 7
