A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Sándor Tibor: Fényképgyűjtés és ikonográfiái feltárás a várostörténeti dokumentáció szolgálatában
Pozitív technika ( zselatinos ezüst, celloidin, albumin, stb.), a Színesség (színes, színezett, kézzel színezett), valamint a Képméret, Teljes méret (paszpartuval, kerettel, tablóval stb. együtt ), a Fizikai állapot valamint a Technikai megjegyzések nevű mezőkben. A fotótárt egyedi dokumentumok leírásában itt jelennek meg egyebek mellett a példány raktári és ideiglenes helyét közlő állományadatok, a publikációs jogokra vonatkozó bejegyzések és ide kapcsolódik a leltárkönyvi funkciót ellátó rekord. Az illusztrációk esetében pedig a példányleírásnál rögzítjük a megjelenés helyére vonatkozó bibliográfiai adatokat. PILLANTÁS A (KÖZELI ?) JÖVŐBE: A DIGITÁLIS FOTÓARCHÍVUM A képi adatbázis szolgáltatásainak további bővítését az jelentheti, ha a szöveges információk mellett maguk a képek is megjelennek a számítógép képernyőjén. A felhasználó így tovább szűkítheti találatai körét, vagy éppen ellenkezőleg, kiterjesztheti azt, verbálisán pontosan körül nem határolható kérdéseire keresve választ böngészhet az állományban, összehasonlításokat tehet, az eredeti érintése nélkül jut képi információhoz és várakozásmentesen a szükséges másolatokhoz. Ez utóbbi két szempont már az állomány védelmét is szolgálja. Abban az derűlátóan előrevetített helyzetben ugyanis, amikor több tízezer, sokoldalúan feltárt szöveges rekord között válogat a kutató, jelentősen megnőhet a leírások alapján megfelelőnek ítélt tételek száma, és nem kívánatos mértékben kellene megmozgatni az eredeti képeket és kiadványokat. Ez éppen az eredeti célokkal ellentétes eredményhez vezetne. A világ jelentősebb képgyűjteményeiben a nyolcvanas évek óta kísérleteznek a számítógépes adatbázisok és az elektronikus képrögzítés összekapcsolásával. Az analóg videolemezek, a háttértárolón rögzített digitális képek után ma ezen a területen is a CD lemezek és a multimédia alkalmazások széleskörű elterjedésének lehetünk tanúi.29 A digitális képarchívum egyik lehetséges működő modellje a KODAK Photo-CD System. A Kodak és a Philips közös fejlesztésében létrejött rendszerben a hagyományos ezüstalapú fényképet előhívják, a filmeket szkenner segítségével olvassák be a számítógépbe, majd a digitalizált képeket szöveges adataikkal és a kezelő szoftverekkel együtt lézerlemezre írják át. CD-lejátszó segítségével a lemez tartalma hagyományos tévé- készüléken, vagy a számítógép monitorján jelenik meg. A lemez korlátlanul másolható, az egyes képekről veszteség nélküli papírmásolat készíthető. Ä hazai fotóboltokban is elérhető, nagyközönség számára készült Photo-CD mellett professzionális archívumi alkalmazásra számos további hardver konfigurációt és szoftver- csomagot dolgoztak ki. A fogyasztási cikként terjesztett Photo-CD lemezeken mindössze száz kép található, de CD technológia ennél jóval többre képes. A CD 640 megabájtnyi tárolókapacitásán, az archiválási céltól függően csökkentett képfelbontással, képtömörítő programok felhasználásával a képek száma nagyságrendekkel növelhető. Egy mozgóképek lejátszására is alkalmas CD-I (Compact Disc Interactiv) lemezen például egy felhasználóbarát keresőprogram segítségével 250 000 gépelt oldal vagy 7000 kép illetve 19 órányi középhullámú rádióadás minőségű hanganyag között lehet válogatni.3 Napjainkban már a a magyarországi piacon is többféle képkezelő, képátalakító program van forgalomban, ORBIS néven a TEXTAR-nak is elkészült a képeket is kezelő változata. A digitális archívum lehetősége elérhető közelségbe került. Ez a „karnyújtásnyi távolság” azonban a jelenlegi árakon közel egymillió forintos egyszeri beruházást és az adatfeltárás és képbevitel élőmunka-költségeit jelenti. Látni kell azonban azt is, hogy ezek az eszközöket számos további gyűjteményegység illetve több közgyűjtemény közösen is hasznosíthatná. A költségek mérséklésére meg lehetne találni az érdekelt intézmények közötti együttműködés célszerű formáit. Mint ahogy egyeztetést igényel a szerzői, terjesztői jogok védelmének és a díjszabások tisztázása, különösen, ha a létrejövő vizuális adatbankok távadatátviteli úton is elérhetővé válnak. A könyvtári információtechnológiának ma már szerves részévé vált a szöveges adatbázisok CD-ken történő terjesztése. A hordozott tartalmak tekintetében megfigyelhető nemzetközi tendencia, hogy az út a gyorsindexektől a referátumos bibliográfiákon át mindinkább a teljesszövegű adatbázisok felé vezet. Hasonló folyamat prognosztizálható a képi adatok dokumentációjában is: „A rejtettségtől a Jeladáson át a teljességre törekvésnek magától érthetően kell érvényesülnie a képi információk terén is.” A Budapest Gyűjteményben őrzött kiadványokban található képekre sokáig csak egy kis jelzés (ill.) hívta fel a figyelmet, majd évtizedes feldolgozómunka eredményeként ikonográfiái cédulakatalógus illetve kiadvány könnyítette meg a hozzáférést. A szöveges adatbázis és a digitalizált képek együttes közvetítése jelentékeny továbblépés lehet az elkövetkező időszakban a képi információk közvetítése és egyenrangúsítása terén. 75
