A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1991-1993-ban - A hálózat - Szolgáltatásaink és használatuk
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR MUNKÁJA 1991-1993-BAN E három évben eredményeink fénye mögött súlyos árnyékok is meghúzódnak.- Szolgáltatásaink választéka bővült, de fellépett a videokölcsönzés túlsúlyának a veszélye is.- Gazdálkodásunk szűkülő lehetőségein túlmenően is javítottuk a könyvtári szolgálat helyszíneit; felújítottunk, költöztettünk, átépítettünk.- Mindent elkövettünk, hogy társadalmi beépültségünk révén kiegészíthessük apadó forrásainkat: gálaest, kábeltévés nyilatkozat, fiókalapítási emlékünnepély stb. is segített abban, hogy jelen legyünk a civil és hivatalos szervezetek, a befolyásos emberek tudatában.- A participate vezetés alapfeltételeinek megteremtése után folytattuk az irányítási struktúra átszervezését. Ahol a szakmai tevékenység folyik, ott legyen a döntés, a felelősség is!- Forgalmi mutatóink az előző évekhez képest is (melyek már a változások, a társadalmi igénybevétel felfutásának évei voltak) rohamos növekedést jeleznek. A társadalmi érdeklődés látványosan vált nyilvánvalóvá a kölcsönzött dokumentumok, a helybenhasználó látogatók számának növekedésében. A beiratkozott olvasók száma enyhébben emelkedett, a könyvtárhasználati intenzitás azonban fokozódott. Míg a „használó” társadalom egyre többet követel, s kap is a könyvtártól, a „fenntartó” társadalom nem képes lépést tartani e követelményekkel. Ki kell jelentenünk: a könyvtár a közösség által fenntartott kulturális szolgáltatások prioritási sorrendjében nincs a helyén (már ami az anyagi ellátottságot illeti): e nem látványos, de minden társadalmi tevékenységhez nélkülözhetetlen intézmény sorozatosan háttérbe szorult és szorul más területekkel szemben; annyira, hogy a használók elvárásainak nem tud eleget tenni, csak szolgáltatásai és szolgálati pontjai csökkentése, felszámolása árán! A HÁLÓZAT Szolgáltatásaink és használatuk Aminek jelei már 1990-ben megmutatkoztak, 1991-ben bekövetkezett: ugrásszerűen megnőtt az igénybevétel. 1990-hez képest 1993-ban a beiratkozott olvasók száma 108 %-ra, a kölcsönzött dokumentumok száma 128,7%-ra emelkedett. Ebben az időszakban 44,7%-kal nőtt meg a kölcsönzők száma! Ez természetesen a hálózat egészére igaz, mert tatarozás és más zárva tartó ok miatt egy-egy egységünk kiesett a szolgáltatásból. A beiratkozottak száma enyhe emelkedést mutatott; csak az 1993-as évben ugrott meg jelentősen; az infláció következtében talán már nem érezték oly magasnak az 1991 augusztusában bevezetett magasabb beiratkozási díjat. Az 1993-ban beiratkozók már úgy gondolhatták, hogy e díjtétel (100 Ft, kivéve gyerekek, nyugdíjasok, akiknek 30 Ft évente) nem is túl magas. Megfelelő jelenség bontakozott ki 1992-ben: az újonnan beiratkozók és a tagságukat megújítók aránya eltolódott az utóbbiak rovására. Ennek okai még elemzésre várnak. A beiratkozott olvasók számának növekedése nem jelenti legaggasztóbb problémánk, a gyerekolvasók eltűnésének megoldását. Persze a demográfiai hullámvölgy is elérte könyvtárainkat. Lehet azonban, hogy az ok inkább a sokat emlegetett kulturális paradigmaváltásban keresendő: a könyv egyre inkább a sok közül csak egy eszköz lesz a világot megérteni, abban elhelyezkedni, dolgozni akaró fiatal kezében. A modem képkultúra térhódítása a klasszikus, írott kultúrával szemben elsősorban a benyomásokra érzékenyebben reagáló gyerekek körében zajlik. A magunk eszközével, a hang- és képhordozók szolgáltatásával kíséreljük meg visszahódításukat a könyvtár számára. A könyvtár mint a tanulmányok eszköze, elfogadottá vált a közvéleményben. Használóink több mint fele az oktatásban résztvevők köréből adódik. Többen jönnek, de több kudarcélményben is van részük. Kéréseik jó része kielégítetlen marad. Hogy többen látogatnak bennünket, abban közrejátszik a felsőoktatási és iskolai könyvtárak felkészületlensége is; hogy nálunk is több kudarc vár rájuk, annak oka az lehet, hogy az elavult könyvek pótlására kijelölt kötelező és ajánlott olvasmányokat csak szerény példányszámban tudjuk rendelkezésre bocsátani, mert beszerzési kereteink igen korlátozottak. Egyetlen funkciónak felelnek meg könyvtáraink (kicsik, közepesek s nagyok egyaránt) többé-kevésbé elfogadható szinten: a szellemi rekreáció, a felüdülés, a kikapcsolódás, a szórakozás tömegszükségletének. Forgalmunk döntő hányada mind szövegben, mind képben-hangban e célt szolgálja, amit tudatosan vállalunk is. 5
