A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Karbach Erika: A számítógépes szociológiai témafigyelő szolgáltatás 10 éve (1884-1993)
giai tárgyszavaival, és összevetették két, Jean Viet által készített tezaurusszal is, melyek közül eleinte nem a szociológiai(7), hanem az általánosabb társdalomtudományi(8) mellett döntöttek. A tárgyszavazás módszere a szabályzat szerint a kővetkező volt. Két deszkriptorlánc készítését írták elő: a vezérdeszkriptorláncét (90 leütés, min. 3 szó) - ez a tezaurusz fölöttes fogalmait használva, a cikk központi témáit írja le, az aldeszkriptorlánc pedig (ugyanolyan hosszú) - a tezaurusz egyedi, specifikus szavait használva a vezérdeszk- riptor által közvetített tartalom kiegészítését, szűkítését célozza. Nem kötelező jelleggel használhatók voltak még ezenkívül tulajdonnevek - földrajzi, intézmény- és személynevek -, ha a cikk tartalma azt megkívánta. A szolgáltatás megindításához szükséges címlista összeállításához szintén igénybevették az Országgyűlési Könyvtár Világpolitikai információjának, és a KSH témafigyelő szolgáltatásainak címjegyzékén szereplő neveket mint potenciálisan szociológiai érdeklődésű megrendelőket, s ezeket a listákat kiegészítették a FSZEK szociológiai tájékoztató kiadványait megrendelők címanyagával. 1983 végefelé ez is számítógépes rögzítésre került. Az 1982-től tartó adatlapos feldolgozás révén az adatbázisban megfelelő mennyiségű és minőségű anyag gyűli össze, s a próbafuttatások is sikeresnek bizonyultak, ezért egy 600 címre elküldött ingyenes próbacsomag terjesztése után 1983 novemberében végre elkészült az árkalkuláció és az 1984-re szóló megrendelési felhívás. III. A SZÁMÍTÓGÉPES SZOCIOLÓGIAI TÉMAFIGYELÖ SZOLGÁLTATÁS ALAKULÁSA 1984-1988 KÖZÖTT Számítógépes fejlesztés Már az előkészítő szakaszban több jel mutatott arra, hogy a Floppymat SP mikroszámítógép nem egészen az, amire megrendelőik számítottak. A rendszerszervező jelentéseiben eleinte óvatosan fogalmaz: „a Floppymat szűk kapacitása miatt olyan rögzítési eljárást kellett kidolgozni, amely egyidőben tesz eleget keresési, gyűjtési és rendezési követelményeknek”, azaz az adatállomány szervezésének; „bizonyos adatállomány felett technikai hátrányok jelentkezhetnek”; vagy másutt - „a számítógép teljesítménye határt szab a szolgáltatásnak.”(9) A korabeli jelentések szerint azonban úgy látták, hogy a számítógép hátrányai ellenére a kialakított szoftver alkalmas a szolgáltatáson kívül más könyvtári feldolgozó tevékenység céljaira is, pl. a címlista adatanyagának kezelésén túl a történeti szociológiai bibliográfia, a Szociológiai Információ készítésére, és alkalmassá tehető a külföldi referátumanyag alapján SDI-re, azaz szelektív témadokumentációs leválogatásra, és bármelyik anyag mutatójának elkészítésére. 1983 novemberében a TIM számára írt beszámolóban(lO) a rendszert a következőképpen jellemzik: „A rendszer jelenleg a következő feladatok ellátására alkalmas:- annotációk rögzítése, visszakeresése, kiíratásai- megrendelői címjegyzék kiíratása- tárgyszójegyzék kiíratása- gyors visszakeresés mind az annotációk, mind a deszkriptorokat tartalmazó [két külön!] lemezen (5 db logikai kapcsolat szerint) A vissza’ cresés történhet szerző, cím, információforrás szerint, deszkriptorok alapján, vagy az annotáció szövegében.” „... évi 5-600 annotáció rögzítése mellett 5-6 év múlva kell csak nagy kapacitású számítógépet használnunk a visszakeresésre...” ......tapasztalatainkat nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk hasonló gépet alkalmazó más k önyvtáraknak is.” Még ugyanebben a beszámolóban azonban elég súlyos megállapítások is napvilágot látnak a számítógépes munka hátrányairól:- „A számítógép alkalmazása elsősorban új szolgáltatások bevezetésére alkalmas és nem a hagyományos könyvtári munka helyettesítésére.- A számítógép alkalmazásával nem csökken, sőt növekszik az élőmunka-ráfordítás.” Nemcsak a rögzítés nehézkesebb a rendkívül bonyolult számítógépes jelek alkalmazásával készülő adatlap segítségével, hanem a kinyomtatott szöveg is - legyen az cédula vagy kiadvány - többszöri korrektúrát igényel. Jóllehet maga az alapprogram 1984-86 között folyamatos tökéletesítésre szorul, 1986-ban megkezdődik a Szociológiai Információ c. bibliográfia céljaira írott program alapján a magyar szociológiai irodalom rögzíté52
