A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Karbach Erika: A számítógépes szociológiai témafigyelő szolgáltatás 10 éve (1884-1993)
A dokumentum messzehaí an fontos megállapítása továbbá, hogy a Fővárosi tanács költségvetési és személyi keretei nem elegendők egy ilyen fejlesztési program megvalósításához. Ezért indokolt, hogy az elsőízben egyszeri, majd évenkénti költségtöbbletet országos forrásokból biztosítsák. A TIM-elóterjesztés a fejlesztés feltételei között az állománygyarapítási keret 40-50 %-os növelésétől kezdve a technikai eszközök beszerzésén át a munkaerőszükségletig konkrét javaslatokat tartalmazott. Bár a fejlesztési program olyan szolgáltatások bevezetését is tartalmazta, amelyekre nem kerülhetett sor (pl. fordítószolgál tatás beindítása, szociológusok készítette külföldi szakirodalmi szemlék összeállítása, stb.), legfontosabb javaslata az idegen nyelvű témadokumentációs szolgáltatás és folyamatos témafigyelés lényeges kiszélesítése, és az ehhez tartozó másolatszolgáltatás biztosítása volt. Az egységes társadalomtudományi információs adatbázis kiépítésére létrehozott alapból a TPB először 1982-ben 750 000 Ft-os támogatásban részesítette a könyvtárat(6), s ezzel megkezdődhettek a FSZEK számítógépes információs ellátásának előkészítő munkálatai. П. A SZÁMÍTÓGÉPES SZOCIOLÓGIAI TÉMAFIGYELŐ SZOLGÁLTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE /1982-1983/ Két esztendőt vett igénybe, amíg megteremtődtek a szolgáltatás technikai és személyi feltételei. 1982 elején kezdte meg munkáját az osztályon a rendszer kialakításával megbízott rendszerszervező, aki továbbképzéssel programkészítésre is alkalmassá vált. ő toborozta és irányította a külsősökből álló feldolgozói gárdát, amely már 1982 folyamán csaknem 1000 tételt produkált is. (A feldolgozásban az osztály tagjai mindvégig közreműködtek.) Az adatrögzítő felvétele 1983 augusztusáig váratott magára, hiszen a technikai feltételek csak akkor voltak adottak a rögzítésre. 1982 végén érkezett csak meg a Floppymat SP típusú adatrögzitőgépi és csak 1 évvel később, 1983 augusztusában szerezte be hozzá a könyvtár a kiíróberendezést. Az üzemeltetéshez szükséges adatkezelő programok több menetben külső megbízással készültek 1983 folyamán. (A számítógép Pascal nyelvű kiépítése, a nyomtató karakterkészletének adaptálása több részletben, a kiíratási program kialakítása, stb.) A két esztendő élénk tájékozódással telik el a más hasonló tevékenységet végző, de nálunk már jóval előrehaladottabb stádiumban lévő szolgáltatásokat végző könyvtárak körében. Elsősorban a KSH és az Országgyűlési Könyvtár a példa. Mindkettő szóbajön mint a miénknél nagyobb géphez való csatlakozás lehetősége, mint a szociológiát szintén dokumentáló, egy esetleges közös feldolgozásba bevonható kooperáló partner. A címleírástól a tárgyszavazásig munkamegosztással végzett kompatibilis feldolgozásra tett kísérletek azonban nem jártak sikerrel. A tapasztalatcsere eredménye, hogy a FSZEK az Országgyűlési Könyvtár által készített Világpolitikai információ feldolgozásának és szolgáltatásának gyakorlatát másolja - az adatlapok átvételétől a tárgyszavazás szisztémájáig. Az előkészítő szakasz munka- és időigényes feladatai közé tartozott a dokumentációs tevékenység tartalmi és formai kérdéseinek megoldása. Elsődlegesen a dokumentumbázis, azaz a feldolgozandó folyóiratok körének meghatározása. (Ezt megelőzte a FSZEK központjába járó külföldi szociológiai lapok megrendelését érintő revízió.) A dokumentációba bevont folyóiratok számát kezdetben 80-ban állapították meg, hozzátéve, hogy később ez a szám bővülni fog. A kijelölt folyóiratoknak nem minden cikkét szándékozták feldolgozni. A válogatás legfőbb szempontjai a következők voltak: a hazai szociológiai kutatás előterében álló tematikák legfrissebb külföldi irodalmának folyamatos figyelemmel kísérése, és a külföldi szociológia legújabb eredményei iránti figyelem felkeltése. A külső munkatársak számára közreadott referátumkészítési szabályzat alapján a cikkek tartalmi feltárásában is ugyanezek a szempontok érvényesültek. A rövid, tömör (15 sor, 50 leütés) referátum készítésekor nem tartalmi összefoglalás a cél, hanem a magyar szociológia sajátos szempontjait figyelembevéve, a cikkben leírt kutatás eredményeinek már-már értékelő összefoglalása. (Ezért is nevezik eleinte a témafigyelő cédulát minden megrendelési felhívásban figyelemfelhívó lapnak.) Az adatfeldolgozáshoz rendszeresített adatlapot és a címleírási szabályzatot egyaránt az Országgyűlési Könyvtártól vettük át. A referátumon kívül a cikkek tartalmát deszkriptorok segítségével is leírtuk. Eleinte az Országgyűlési Könyvtárban dívó szabad tárgyszóadásra voksolktak, később a kötött tárgyszókészlet kialakításához segítségül hívták a FSZEK feldolgozó munkájában már eddig is használt tárgyszórendszereket (a TO tárgyszavait, valamint a szociológiai könyvek jegyzékének ötéves kumulációjában és a Szociológiai Információban használt tárgyszavakat. Ezt kibővítették az Országgyűlési Könyvtár politikai dokumentációjának szocioló51
