A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Papp István: A változások menedzselése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában
Egy nagy eredménye azonban máris mutatkozik ennek a rendszernek: a középvezetők költségtudatossága hallatlan mértékben megnőtt. Eddig valójában nem nagyon érdekelte őket (s őszintén szólva a felső vezetést sem, a gazdasági igazgató kivételével), mi mennyibe kerül. Most azonban naponként szembesülnek a gazdálkodás rövid és hosszú távú problémáival. Döntéseikkel végső soron a könyvtár hatékony és hatásos működését kell elősegíteniük. Érdekeltek saját bevételeik növelésében (hiszen ezek emelkedése nem csökkenti a központi költségvetésből való részesedésüket), érdekeltek külső források feltárásában (alapoktól, alapítványoktól nyert támogatások), s érdekeltek a személyi és anyagi erőforrások takarékos felhasználásában (jobb szolgáltatások az olvasóknak a nagyobb bevétel érdekében, s a szolgáltatást nyújtó munkaerő teljesítményarányos megfizetésében.) Regionalizálás Mindent egybevetve, a decentralizálás sikeresnek bizonyult. Vagy mégsem? Amikor elkezdtük a decentralizálást, akkor még nem volt túlságosan nagy jelentősége annak, hogy Budapest közigazgatási struktúrája meglehetősen egyenetlen. Továbbá: a lakosságot ellátó könyvtári rendszer maga is nagyon egyenetlenül oszlik meg a területen. A 22 kerület, amely a közigazgatási és egyben a könyvtári ellátási struktúra alapját képezi, igen heterogén. Belvárosi kis alapterületű és lélekszámú kerületek, nagy kiterjedésű, nagy lélekszámú külsők. Ugyanakkor a belvárosi körzetekben viszonylag több könyvtári egység jut 10 000 lakosra, mint a külterületeken. Az egyik kerületben már megépítették a nagy központi könyvtárat, a másikban pedig csak egy falusi könyvtár látja el a főkönyvtár szerepét. Mindezeket figyelembe véve a könyvtár vezetése megpróbált nagyobb igazgatási egységeket kialakítani, 3-4 kerület összefogásával.(2) Ez a jelenlegi 22 középvezető számát lecsökkentette volna 6-ra, s reményeink szerint megnövelte volna a vezetés hatékonyságát és operativitását, minőségét. A decentralizálás előnyeivel, az önálló gazdálkodással, személyzeti politikával a kisebb, egy-két egységből álló alrendszerek valójában nem tudnak kellőképpen élni, túl sok központi segítségre van szükségük nehézségeik megoldásához. Ez a tervezett intézkedés azonban a jelenlegi kerületi könyvtárvezetők ellenállásába ütközött: részint úgy érezték (akik régiófőnökök lettek volna), hogy ugyanannyi fizetésért több felelősség hárult volna rájuk, részint pedig úgy (akik nem lettek volna azok), hogy kevesebb lesz a fizetésük, s elvesztik a megszokott önállóságukat is. Sajnos, a fővárosi önkormányzat sem volt partnerünk ebben a lépésben, ezért egyelőre levettük a regionalizálást a napirendről. Pontosabban: ha nem tudjuk is bevezetni egyszerre mindenütt, adódó alkalmakkal (pl. nyugdíjazás, kiválás) azonban élni fogunk. (3-6. sz. táblázat) 3. sz. táblázat A kerületek határai 23 Districts of Budapest
