A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993

Horváthné Jakubecz Ilona: A Központi Ellátó Szolgálat szerepe a hálózat szolgáltatási rendszerében 1988-1993

1991: 15 573 db dokumentum 1992: 13 784 db dokumentum 1993: 32 203 db dokumentum

Ezek a számok tartalmazzák a könyveket, folyóiratokat, hangoskönyveket, videókat, számítógépes kazettákat és a hálózat tagkönyvtáraiból, valamint a régi duplum és létesítendő könyvtár állományából átvett dokumentumokat is. Az átkölcsönzési állomány számára vásárolt új könyvek száma évi 1662-2775 db között mozgott az elmúlt hat évben (lásd: 1. sz. melléklet).

Sok ez vagy kevés, vagy éppen a szükséges mennyiség? Erre a rendelkezésünkre álló adatok ismeretében nem tudunk válaszolni. Azonban, ha csak a számokat nézzük, nyilvánvaló, hogy a hálózat több tízezres csökkenését csak nagyon-nagyon kis mértékben kompenzálta a KÉSZ állománya.

Egy-két adat, csak jelzésképpen, a KÉSZ 1993. évi könyvvásárlásáról. Az adatok forrásai a beszerzésekről havonta megjelentetett ajánlójegyzékek, ill. a vásárlások számlái voltak. Az ajánlójegyzékeket januártól novemberig tudtuk vizsgálni. (A decemberi jegyzék az 1994. januárival összevonva jelent meg, ezért a decemberre vonatkozó adatokat nem lehetett kiszűrni.) Az összevetés kedvéért a számlákat is novemberig néztük át abból a szempontból, hogy egy-egy művet hány példányban vásároltak. A vizsgált időszakban a KÉSZ 826 045 Ft értékben vásárolt könyvet. Egy könyv átlagára 336,-Ft volt. A beszerzett 2458 db könyv 1886 címet jelent, vagyis az átlagos példányszám 1,3 db. A példányszám megoszlása a vásárlásból:

1 mű

9 példányban

1 mű

6 példányban

2 mű

5 példányban

3 mű

4 példányban

69 mű

3 példányban

406 mű

2 példányban

1405 mű

1 példányban

Összesen: 1886 mű 2458 példányban került megvásárlásra

Mint már említettük, ezek az adatok így magukban nem értékelhetők, de talán jelzik azt a „nagyságrendet”, ami a KÉSZ rendelkezésére áll. A 11 ajánlójegyzékben 1146 címet közöltek. (Nem került minden beszerzés jegyzékre.) Ennek alapján a beszerzett könyvek tartalmi megoszlását a 3. sz. melléklet mutatja be. Az 1146 cím 27,3%-a szépirodalom: a kortárs szépirodalom 19,1%, a klasszikus pedig 8,2%. Ez jelzi a „csak KÉSZ” anyag viszonylag magas jelenlétét (elsőkötetes költők, ismeretlenebb új prózaírók regényei, elbeszélés- kötetei.) Az ismeretközlő irodalomból szinte minden tudományterület jelen van a vásárlásaikban. A tíz-vagy annál többféle művet tartalmazó témacsoportok száma huszonöt. A legtöbb művet a történelem (8,2%), politika (5,7%), számítástechnika (4,9%), irodalomtudomány, irodalomtörténet (4,3%) valamint a vallás, egyházak (4,0%) témakörben szerezték be.

Könyvtárközi kölcsönzés

A hálózaton belüli és az országos könyvtárközi kölcsönzés egy részének a lebonyolítása is a KÉSZ feladata. (Az erre vonatkozó adatokat lásd a 4. sz. mellékletben). E feladat ellátásának alapja a központi katalógus, melynek működőképes információs eszközként kell szolgálnia. 1987-ben ezzel kapcsolatban a következőket határozták meg feladatként:- Tartalmilag karcsúsítani kell, ki kell hagyni belőle azt az irodalmat, melynek közvetítése nem lehet központi

feladat, vagy amely katalógus nélkül is meglelhető;- Bővíteni kell a nem könyvjellegű dokumentumok központi nyilvántartásait;- Felül kell vizsgálni a jelentő könyvtárak körét.(17)

1993 a Központi katalógus nagy éve volt, szerkesztési elveire tervezet készült, melynek értelmében a főkönyvtáraknak jelentési kötelezettségük lenne minden új beszerzés a bűnügyi, sci-fi irodalmon, a gyermekirodaimon és az értékkel nem rendelkező lcktűrirodalmon kívül.

1993. novemberében kezdték meg a katalógus számítógépes feldolgozását a TEXTAR könyvadatbázisra építve. Amíg a program többmunkahelyes nem lesz, a gépi és a kartotéknyilvántartást párhuzamosan kell végezni. Visszamenőleges adatbevitelt nem terveznek. Jelentős szakmai előrelépés várható a számítógépes nyilvántartástól, melynek eredményei remélhetőleg a közeljövőben megmutatkoznak.

99