A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Rozsondai Marianne: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történeti kötéseiről
jelenleg egy Brassó ban működő könyvkötőműhelyre utalnak. így a 09/7123 a XVII. századi magyar kötéstörténet egyik fontos képviselője. A kiteljesedett barokk kötések jellemzője a gazdag aranyozás, a spirális inda és a volutás C idomok. Nagyon sok XVIII. századi barokk kötés elő- és háttáblájának centrumában az IHS, illetve Mária nevének monogramja látható. A Bf0910/234jelzeten egy vallásos misztikus írásokat tartalmazó kéziratot őriznek 1718 körüli időből Pozsonyból. A kötés (117) nagyszombati, esetleg pozsonyi vagy bécsi ( 10. ábra). Fényképét láthatjuk Romhányinál(20), sajnos fejre állítva. 1937-ben még Dr. Drescher (később Szentkuty) Pálé, a Fővárosi Könyvtár főfelügyelőjéé volt. - T öbb elegáns, aranyozott és vaknyomásos barokk kötése is van a FSZEK-nek, itt négy variációt mutatunk be időrendben (131, 132, 133, 139. kötés). Mindegyik nyolcadrét alakú, nagyszombati nyomtatványt borít (0911115, 09/1121, 0911126 és 09/5556), s feltehetően nagyszombati a kötésük is (11. ábra). A FSZEK történeti kötéseit 1986/87 folyamán vettem sorra Kiinda Mária kérésére, s a Könyvtár vezetésének támogatásával.(21) Ezt követően készítettem el a kötések leírását, s lehetséges meghatározásukat. Ennek eredményeként 142 lapnyi kézirat, s ugyanennyi, sorszámozott kötéstábla levonat xeroxa került egy jól lapozható műanyag dossziéba. E kéziratban a kötések meghatározásánál pontos bibliográfiával hivatkoztam a fellelhető szakirodalomra a bélyegző, görgető és díszítő lemez egyezéseinél. Ezért nem tartottam szükségesnek, hogy ezt a tanulmányt a kötésmeghatározásokhoz szükséges szakirodalmi hivatkozásokkal terheljem. Természetesen az azóta eltelt nyolc év alatt több kötés esetében módosult és pontosabbá vált a meghatározás. Egy eredeti kötésben fennmaradt könyv általában a kétszeresét éri, de ha az neves könyvkötőmestertől való, vagy a kötés provenienciája folytán egy ország művelődéstörténetében meghatározó jelentőségű, akkor a sokszorosát. A történeti kötések nemcsak szépségükkel, hanem mindenekelőtt a művelődéstörténetben betöltött szerepükkel érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Rozsondai Marianne Jegyzetek *Az egyes kötések után kerek zárójelben szereplő szántok azonosak a gépelt kézirat formájában 1987-ben leírt történeti kötések dossziéba rendezett levonatainak sorszámaival. 1 .Rozsondai Marianne: Temesvári Pelbárt népszerűsége Európában. (Miről vallanak a könyvkötések?) MKsz 1984/4, 300-319. p. 2. Fényképe látható Kiinda Mária: A FSZEK ősnyomtatványai. In: A FSZEK Évkönyve XIII. 1966-67. Bp. 1968. 121-136. p. cikkét követő első fotón (a jobb oldali kötés). - Jelen cikk írásakor mindvégig támaszkodtam Kiinda Mária e tanulmányának adataira. Ugyancsak felhasználtam az 1600 előtti könyvekről készített egyedi elemző leírásokat tartalmazó űrlapjait is. 3. Sz. Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek. Bp. 1973. Akadémiai K. Jegyzék 66. tétel. 4. Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp. 1973, Akadémiai К. 273. p. (no. 395.) 5. Bibliotheca Corviniana. 1490-1990. Nemzetközi Corvinakiállítás az OSZK-ban Mátyás király halálának 500. évfordulójára. 1990. április 6-október6. Bp. 1990, 155. p. no. 109. 6. Fogelmark.Staffan: Flemish and related panel-stamped bindings. Evidence and principles. New York 1990. Bibliographical Society of America. 83. p., X. és XXXVI. tábla, továbbá 231. p.: az idézett művek között Verheyden 1930-as antwerpeni katalógusa, amelyben a 269. számú tételen ugyancsak egy ilyen kötést említenek. 7. Kirchner, Joachim: Lexikon des Buchwesens. Stuttgart 1955. Bd. 111. 306. p. 8. Vö. Fogelmark könyvének ismertetését a MKsz 1993/4. számában a 490-492. oldalon. 9. Gid, Denise: Catalogue des reliures françaises estampées à froid (XVe-XVIe siècle) de la Bibliothèque Mazarine. 1 -2. tom. Paris 1984, ed. du CNRS. 2. köt. 80-86. tábla. 10. Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagiájához. (Pelei Tamás). A Fővárosi Könyvtár Évkönyve IX. 1939, 43-139. p. 11. Koroknay i.m. Jegyzék 69-71. tétel. 12. Rozsondai Marianne: Beiträge zur Einbandkunde VI. Ein ungarischer Renaissance-Einhand. Buda (Franziskaner?), um 1520. Philobiblon (34) 1990/2, 144-146. p. 13. Rozsondai Marianne: Lucas Coronensis: budai könyvkötő a 16. század elején. In: Gesta typographorum. Bp. 1993, Borda Antikvárium. 8-18. p. 14. Marinis, Tammaro de: La legatura artistica in Italia nei secoli XV e XVI. Vol. 1-3. Firenze 1960. 2. köt.: 2252, 2255, 2257, 2302. kép. 15. Kulcsár Péter: Ransanus Epitoméjának kéziratai. MKsz 1969/2,108-120. p. 16. Rozsondai, Marianne - Rozsondai, Béla: Symmetry Aspects of Bookbindings. In: Symmetry 2. Unifying Human Understanding. Ed. I. Hargittai. Oxford. Pergamon Press 1989. 872. p. fig.46. Reprinted in: Computersand Mathematics with Applications. Special Issue: Symmetry 2. Vol. 17, No 4-6, 1989, 837-885.p. 17. Urbach Zsuzsa: A bűnbeesés és megváltás allegóriája. Diakónia. Evangélikus Szemle 1983/2, 19-29. p. - továbbá: Rozsondai M. - Rozsondai B. id. mű 47-48. ábrái. 18. Schunke, Ilse: Studien zum Bilderschmuck derdeutschen Renaissance-Einbände. 1. Urs Graf und der frühe Rollenschnitt. Wiesbaden 1959. (Beiträge zum Buch- und Bibliothekswesen. Bd. 8.) 4. p. 5. görgető. - E helyen is köszönöm Dr. Konrad von Rabenaunak, Berlin, hogy erre felhívta' figyelmemet. 30
