A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Rozsondai Marianne: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történeti kötéseiről
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR TÖRTÉNETI KÖTÉSEIRŐL A Fővárosi (későbbi nevén) Szabó Ervin Könyvtárt e század elején alapították eleve azzal a céllal, hogy mint nyilvános köz- és kölcsönző könyvtár kiterjedt fiókhálózattal szolgálja az olvasni, tanulni, művelődni vágyó fővárosi nagyközönséget. E tekintetben Budapest legfontosabb könyvtára, mert a legszélesebb rétegeknek áll rendelkezésére. Hogy még itt is létrejött két többé-kevésbé zárt, vagy legalábbis csak engedéllyel használható különgyűjtemény, az leginkább egyfajta egészséges lokálpatriotizmussal magyarázható. Ennek következtében alakult ki például a híres Budapest Gyűjtemény, ahol fővárosunkra vonatkozó nyomtatványokat őriznek, kezdve a legkorábbival, Hartmann Schedel Világkrónikájával 1493-ból. Ez tartalmazza a széles körben ismert, Budáról készült fametszetet. Ősnyomtatványokat és régi könyveket, egy példányban található dokumentumokat a világ minden könyvtárában fokozott védelem illet meg. Egy-egy könyv mindenekelőtt egyedisége miatt kerülhet védett státusba. Egyedivé teszi a könyvet például kézműves kötése. A következőkben éppen a FSZEK művészi könyvkötéseiből szeretnénk valamit bemutatni, ebbeni gazdagságából részeltetni mind az ott dolgozókat, mind az érdeklődő nagyközönséget. A Könyvtár gótikus, reneszánsz és barokk, hazai és külföldi könyvei, ill. kötései közül válogattunk az alábbiakban. GÓTIKUS KÖTÉSEK A XIV. századra a kolostori másoló- és könyvkötőműhelyek mellett megjelennek a világi könyvkötők is, mindenekelőtt az iskolákkal, vagy egyetemmel rendelkező városokban, vagyis ahol a könyvekre megvolt a kereslet. Nürnberg birodalmi város, s egyben fontos kereskedelmi központ volt, több kolostorral, iskolával és nyomdával, s szép számú világi és kolostori könyvkötőműhellyel. A FSZEK őrzi a neves párizsi skolasztikus, Petrus Lombardus legfontosabb művének a Sententiarum libri egy 1500-ban Nümbcrgben megjelent példánya egyik nagyon szépen bekötött kötetét (q 091516 = CIH 2651). A kötés (/*) a nürnbergi kartauziak kolostorában készült hamarosan a könyv megjelenése után, jellegzetes gótikus stílusban ( 1. ábra). Petrus Lombardus (megh. 1164) művében összegyűjtötte az egyház tanait, csatolta hozzá az addigi kételyeket, de hozzáfűzte észrevételeit is. Ezt a kötetet 1573-as latin bejegyzése szerint Krakkóban használták tankönyvként, amikor teológiai stúdiumait kezdte hallgatni tulajdonosa. Vásárlás útján került a FSZEK-be 1938-ban. A középkori magyar szerzők közül Temesvári Pelbártot (1440-1504) Európa-szerte ismerték. Műveit igen gyakran adták ki, legtöbbször Hagenauban. Minthogy a könyveket általában a használat helyén köttették be, érdemes volt megvizsgálni Pelbártnak az Akadémia Könyvtára Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, s korabeli kötésben lévő könyveit, s ebből következtetni európai elterjedtségükre.(l) Pelbárt munkatársának, Laskai Ostvátnak (14507-1511) Biga salutis c. művét ugyancsak gyakran adták ki Hagenauban. Bár népszerűsége nem vetekedhetett Pelbártéval, a XV-XVI. sz. fordulóján megjelent könyveinek eredeti kötéseit ugyancsak érdekes lenne megvizsgálni. A FSZEK-nek (csak az ősnyomtatványok között!) öt Laskai Osvát példánya is van a Budapest Gyűjteményben. А В 0930/7 (=CIH 2485) jelzeten őrzött könyv XVI. sz. eleji lipcsei világi könyvkötő, Valentin Bormann gótikus bőrkötése. (3) A bejegyzések tanúsága szerint tartósan német tulajdonban volt. Igen szép bécsi gótikus kötésben található(2) а В 0930/9 (= CIH 2485) jelzetű Biga salutis. Ennek kötése (25) megegyezik az MTA Könyvtára К 461 jelzetű latin kódexének (Missale Pataviense) kötésével. Meg kell jegyeznünk, hogy Koroknay Éva valamilyen tévedés folytán sorolhatta Laskai Osvát e könyvének kötését a magyar reneszánsz kötések közé.(3) A könyvet 1930-ban Ranschburg antikváriumából vette meg a Fővárosi Könyvtár. Bár nagyon kopott, mégis figyelemre méltó az a tübingeni, tipikus XV. századi gótikus kötés (5), amely Augustinus Aurelius leveleit borítja, jelzete q 09/514 (= CIH 386). Ez a kötés teljesen megegyezik a Cambridge-i Trinity College-ban őrzött korvina kötésével.(4) Érdekes, hogy míg Csapodinál mint egykorú vaknyomásos kötés szerepel, addig az 1990-es jubileumi Bibliotheca Corviniana kiállítás katalógusában(5) vaknyomásos itáliai reneszánsz kötésként van sajnos meghatározva. - Szent Ágoston epistoláinak e példánya a XVII. század folyamán kassai tulajdonban, jóval később gr. Zichy Ödön birtokában volt. A FSZEK 1938-ban szerezte aukción. A gótikus kötésekre az egyesbélyegzőkkel kialakított díszítés jellemző, s rendszerint az előtábla díszesebb, mint a háttábla. Amint a képzőművészetben az intemacionalitás jellemző a gótikára, úgy érvényes ez az iparművészetben is a könyvkötésekre. A nemzeti sajátosságok először a reneszánsz kötéseken jelentkeznek. Persze e téren is megvan az átmenet. Az átmeneti gótikus-reneszánsz stílusban bekötött kötések csoportjába azok tartoznak, amelyeken már megjelennek a görgetők vagy lemezek, esetleg mindkettő, de még jelentős szerep jut az egyesbélyegzőknek is. Ilyen átmeneti stílusú, s a nyomtatvánnyal egykorú kötésben (13) van a 26
