A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Csikós Zsuzsanna - Fáy Zoltán: Ungvárnémeti Tóth László ismeretlen versei
UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ ISMERETLEN VERSEI Huszonkét évvel ezelőtt, 1972-ben, valóságos szenzációt keltett a hazai könyvpiacon Weöres Sándor új műve, a Psyché, amely egy képzeletbeli X VIII-XIX. századi költőnő, Lónyay Erzsébet teljes életútját rajzolta meg, bőségesen prezentálva a kitalált poéta comtess fiktív költői termését. E kötet Kazinczy- és Ungvárné- meti Tóth-verseket is tartalmaz, s a szerző hatalmas tényanyagot megmozgatva igyekezett hitelesíteni az aprólékosan kidolgozott korképet. így vált Kazinczy két verse, Az én sugallóm és a Músámhoz - Ungvámé- meti Tóth valamennyi Lizához és Lidihez szóló művével egyetemben - Psychének írt költeménnyé; s így lett a képzelt költőnő a századvég „valóságos” személyévé, aki otthonosan mozog a kor jelentős és jelentéktelen alakjai között. Weöres Sándor nemcsak a magyar, hanem az európai történelem nagy szereplőivel is „találkoztatta” sohasemélt hősnőjét. Goethe például Weöres műve szerint Ein Spiegel für Sie című versét személyesen másolta le Psychének, amikor a poetria Weimarban járt. Az amúgy rendkívül zárkózott, már elborult elméjű Hölderlin pedig, akit Lónyai Erzsébet Maximalian von Zedlitz társaságában Tübingában látogatott meg, ugyancsak Psychének olvasta fel Hälfte des Lebens című költeményét. A könyv egyik bravúros megoldásának köszönhetően Psyché Levél Cousinomnak Újhelre című verséből megtudhatja az olvasó, hogy egy süket, fésületlen bécsi zenész Brunswick grófné lakásán főhősünknek, Lónyay Erzsébetnek rövid kis zongoradarabot komponált, (a halhatatlan mű címe: Für Elise), s azt is, hogy az agg mestert sírógörcs rázta, amikor a magyar poetria befejezte a mű előadását, amelyet Beethoven egyébként nem is hallhatott. Az ezerarcú Weöres Sándor pályájának ismerői előtt persze nem titok a költő vonzódása a teljes fikcióhoz és a régi irodalomhoz, különösen pedig Ungvárnémeti Tóth László titokzatos alakjához, akinek legújabbkori felfedezése éppen Weöres munkásságának köszönhető. Mert igaz ugyan, hogy teljesen nem merült feledésbe a Kazinczy köréhez tartozó Ungvárnémeti Tóth László, de az élő irodalomból halála után rögtön, vagy talán már rövid élete végén átcsúszott az irodalomtörténészek irodalmába. Értékének megfelelő teljes nagyságában megmutatni Weöres Sándornak annak ellenére sem sikerült, hogy Bódy Gábor Weöres könyve alapján, de attól némileg eltérve, konzseniális filmet is készített, mely minden bizonnyal korszakhatár a magyar és az európai film történetében. Az ellenfelei által ficzkópoétának gúnyolt Ungvárnémeti Tóth Lászlót - verseinek gyűjteményes kiadása híján - a szélesebb olvasóközönség ma is csak Weöres Sándor (és Bódy Gábor) művéből ismeri. Ki volt hát ez a görögül, latinul, németül és magyarul egyaránt jól verselő poéta, akinek alkotásait nem kisebb személyiség, mint Kölcsey és Kazinczy méltatta, bár sokszor még skandálni se tudták helyesen verseit? Életútját mostanáig sok tekintetben homály borította - ezt használhatta ki Weöres is -, ám a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szüry-gyűjteményének(l) egy mindezidáig ismeretlen kolligátuma alapján Tóth László költői pályája és életútja a korábbinál nagyobb részletességgel és pontossággal rajzolható meg. Ez a minden bizonnyal szenzációnak számító kötet (melynek kritikai kiadása Ungvárnémeti Tóth László valamennyi lírai munkájával együtt már folyamatban van) négy részre tagolódik: két, a szerző szándékai szerint szerkesztett versgyűjteményre; egy hosszabb prózai alkotásra, amely Ungvárnémeti Tóth László édesanyjának. Nagy Erzsébetnek állít emléket; valamint néhány iskolai gyakorlatra, amelyet a költő Kézi Mózes (1781-1831) sárospataki professzor poetica óráira írhatott, afféle házi feladatként - latinul és magyarul. Az első két kötethez hosszabb előszó tartozik, s ezekből - a versek mellett - fontos életrajzi adatokat tudhatunk meg. Ungvárnémeti Tóth László, a hányatott sorsú medikus-poéta élete többször vett váratlan fordulatot, mígnem fiatalon, tisztázatlan körülmények között meghalt Bécsben. Amilyen gyors volt feltűnése, olyan hamar meg is feledkezett róla a versolvasó közönség, költői nagyságának teljes elismerése előtt, egészen Weöresnek köszönhető metamorfózisáig. (A Psyché lapjain és a filmkockákon újraélesztett költő ugyanis, az alkotói szándéknak megfelelően, nagy átalakuláson ment keresztül, és természetesen semmiképpen sem azonos a történeti személlyel.) A valóságos Ungvárnémeti Tóth László 1788 február 17-én született Kistokajon. Apja a falu református lelkésze volt, édesanyja, Nagy Erzsébet, alacsony származású csizmadia-lány. Tóth László tanulmányait Miskolcon kezdte meg, majd Sárospatakra, a református teológiára iratkozott be. Itt eltöltött évei - annak ellenére, hogy később minden igyekezetével hátat fordított nemcsak Sárospataknak, hanem még a pataki kollégiumban gyakorolt ütemhangsúlyos verselésnek, sőt a református vallásnak is - meghatározóak voltak számára. A szülői házon kívül ugyanis a nagyhírű kollégiumban ismerkedett meg a műveltség alapjaival, az országos és európai irodalommal. így lett a kistokaji pap fia már fiatalon Csokonai lelkes követője, érzelmes-romantikus-hazafias verseket a maga és társai szórakozására írogató diák. Mert bármilyen különös is a Tóth László görög-római mértékekben íródott verseit ismerők számára, pályája elején, akárcsak iskolatársai közül számosán, Ungvárnémeti Tóth László szinte kizárólag ütemhangsúlyos 19
