A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1988-1990-ben - A központi könyvtár - Az intézmény irányítása
lehetőségeiről nyújt tudnivalókat. A befutó napi telefonhívások száma megtízszereződött, elérte a napi 1000-et 1990-ben. Kiépülnek lassan a műszaki feltételek: CD-ROM-ot, mikrofilmleolvasót, fénymásolót, számítógépeket szereztünk be. Mindezen intézkedések eredményeképpen a kölcsönzők és a kölcsönzött dokumentumok számának 1989-ig tartó csökkenése megállt; a dokumentum-forgalom 15%-kal nőtt. A beiratkozottak száma visszaesett: betudható ez az 1989-es díjemelésnek. Az intenzitás azonban a használói igények növekedését mutatja (ld. a táblázatokat). Anyagi viszonyaink rányomják bélyegüket a szerzeményezésre, s átalakítják a szerzeményezés forrásainak arányát: míg korábban a vétel dominált (cca. 50%), 1988-ban a csere, ajándék és vásárlás azonos mérvű volt. 1989-ben a kötelespéldányok aránya nőtt. 1990-ben pályázati úton kaptunk támogatást a Volkswagen Alapítványtól és a Magyar Hitelbanktól. Valószínű, hogy egyre inkább ezen alternatív beszerzési-gyarapítási források megkeresésével tudjuk csak szinten tartani gyarapításunkat mind példányszámban, mind minőségben. A beszerzés tartalma is változott a használói igények fokozott figyelembe vétele miatt. Az érdeklődés elsősorban a szépirodalom, az irodalomtudományok, a kötelező irodalom iránt nőtt. 1990-től már számítógépes programunkon (a TEXTÁR-on) rögzítjük a beszerzéseket. Az adatbázis visszamenőleges feltöltése is folyik (az Új Könyvek adataival). Megkezdődött a komplett könyvtári szoftver, a TEXTLIB kidolgozása. A szociológiai dokumentáció 1988-ban áttért a számítógépes feldolgozásra. 1990-ben megindult a külföldi mintájára a belföldi témafigyelési szolgáltatás is. Az intézmény irányítása A könyvtár általános megújulásának fontos eleme a szervezeti korszerűsítés, melynek elvei: a participatív vezetés, a felelősség és a döntés decentralizációja, s vele párhuzamosan a demokratikus döntéselőkészítés. A szervezet korszerűsítésének lényege a döntési-irányítási szint és a végrehajtás, az effektiv könyvtári munka egymáshoz való közelítése, a „piramis lelapítása”. 1990-ben megszűnt a személyzeti osztály, helyette személyzeti vezető és egy oktatási szakreferens dolgozik; a nyilvántartásokat a munkaügyi osztály látja el. Felszámoltuk a hálózati és felügyeleti osztályt is: munkáját az újonnan alakult ellenőrzési csoport és két szakreferens végzi. Szétbontottuk a kapcsolatszervezési és propaganda osztályt; feladatait a jövőben részben egy szakreferens és két dekoratőr, részben a sokszorosító műhely látja el. A szervezeti korszerűsítés része volt a már említett olvasószolgálati főosztály 1989-es megszervezése. A participatív vezetés, a decentralizálás jegyében hoztuk létre a kerületi főkönyvtárak igazgatóiból a Hálózati Tanácsot, mely a választott dolgozói küldöttek tanácsával, az Intézményi Tanáccsal egyetemben - reményeink szerint - a döntéselőkészítés demokratizálását szolgálja. Személyzeti munkánkat is az általános megújulás jegyében végeztük. Az 1987-ben elkezdett 20%-os béremelésnek megfelelő létszámcsökkentést befejeztük. December 31-i átlaglétszámunk (havi 173 órás foglalkoztatottságúakra átszámolva): 1986: 762,5; 1988: 609; 1989: 634 és végül 1990: 650 fő. Lassult a fluktuáció, főleg a képzett munkaerőé. Az 1989-es bérhelyzet-elemzésünket kiegyenlítő intézkedések követték. Kisebb létszám-átcsoportosítást hajtottunk végre 1990-ben. Új kollektív szerződést hoztunk tető alá. A középvezetőkkel határozott idejű szerződéseket kötöttünk; bízunk benne, hogy munkájuk periodikus elemzése-bírálata eredményességüket növeli. Könyvtárosaink elismerésére belső kitüntetést alapítottunk 1990-ben: a Pro Bibliotheca Civica-t. Belső vizsgálataink egyrészt az 1987-es általános felügyeleti vizsgálattal voltak összefüggésben (kiegészítésképpen 1988-ban egy-egy kerület helyzetét elemeztük), másrészt a családi könyvtárak működésével. Létrejött és folyamatosan látja el a hálózatot beszerzési javaslataival az állománygyarapítási tanácsadó bizottság. Az oktatás, továbbképzés az átalakulás időszakában létfontosságúvá vált. Számítógépes tanfolyamokat szerveztünk, vezetőinket menedzserképzésnek vetettük alá. 1987-88-ban könyvtárkezelői tanfolyamunkat 50 külső és belső kollégánk végezte el. 1988-ban „Csináljunk családi könyvtárat!” címmel szerveztünk továbbképzést; s gyermekkönyvtárosi tanfolyamunk 35 fő továbbképzését szolgálta. 1989-ben 200 órás könyvtárkezelői tanfolyamot tartottunk, 62-en vettek részt rajta. Fórumokat szerveztünk a szakmai megújhodás eszméinek elterjesztése és folyamatainakJcontrollja végett. 9
