A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján
Szociológiai vizsgálatunk módszerének megválasztásában abból indultunk ki, hogy a művelődési szokásokat - a társas környezet közvetítésével, az individuum sajátosságain keresztül - társadalmi, demográfiai tényezők sokasága határozza meg, így az olvasmányválasztás alakulása mögött rejlő okok csak e tényezőkkel összefüggésben tárhatók fel. Ezért /a visszahozott és kölcsönzött kötetek regisztrálása mellett/ ezer fő körében végeztünk - a felvétel technikai feltételeihez igazodva viszonylag kevés és főleg zárt kérdésből álló kérdőív segítségével - adatgyűjtést. Ebben a tanulmányban elsősorban a felmérésünk előzményeivel való összehasonlításra vállalkoztunk /adatbázisunk nagyobb részének, illetve az olvasmányszerkezet más szempontú feldolgozására később teszünk kísérletet/. A rendelkezésünkre álló tényanyag hiányosságait dokumentumok felhasználásán alapuló feltevések megfogalmazásával kényszerültünk pótolni. Elemzésünk több pontja tehát vitatható, fenntartással fogadható, mégis úgy gondoljuk, számos, tevékenységünk tervezésében, szolgáltatásunk szervezésében hasznosítható és érvényes következtetésre jutottunk. A b e i r a t к о z о 11 olvasók és a minta összetételének jellemzése A beiratkozott olvasók száma és összetétele jelentősen megváltozott az eltelt ötven év alatt. A főváros népességéből 1,3%-ról 8,8%-ra emelkedett a könyvtári tagok aránya, nagymértékben kiszélesedett a használók köre.^ A mennyiségi változás megítéléséhez hadd utaljunk néhány, nem a felmérésből származó, de a könyvtárak működésével kapcsolatos statisztikai adatra /1 .sz. tábla/. Ezekből kitűnik, hogy 1964-re jelentősen megemelkedett az olvasók száma, ami újabb húsz esztendő alatt már nem nőtt érdemben, sőt, a lakosságból beiratkozott könyvtártagok aránya sem lett magasabb. A forgalom mutatója szerint 1934-ben egy beiratkozott olvasó éves átlagban 63, 1964-ben 38, 1984-ben 25 kötetet kölcsönzött. Mivel az elmúlt két évtizedben mintegy kétszeresére gyarapodott a hálózat könyvtárainak állománya, annak ellenére, hogy a harmincas évekhez képest jóval többen keresik föl a könyvtárakat, a szolgáltatás hatékonysága csökkent. Nyilvánvaló, hogy a könyvtárhasználók kevésbé rendszeresen vagy ritkábban, mindenesetre csökkenő intenzitással élnek a kölcsönzés lehetőségével. E változás legfőbb okát nem az egyéb könyvbeszerzési források, netán művelődési formák igénybevételének tagadhatatlan bővülésében látjuk, s nem abban, hogy a könyvtárak egy része ma már nem könyvkölcsönzőhely csupán /az 1984-es felmérés során kölcsönzött dokumentumok szerény egy százaléka folyóirat, audiovizuális dokumentum, grafika volt/ egyéb /a könyvkölcsönzőkhöz képest még keveseket vonzó, illetve keveseknek jutó/ szolgáltatásai miatt. A magyarázat egyrészt abban keresendő, hogy az életkörülmények, az életszínvonal, az életmód, az értékrend társadalmi rétegeket és demográfiai csoportokat érintő átalakulásával, az oktatás kiterjesztésével, a tömegkommunikáció, a szocializációs intézmények hatására a könyvtárral tömegesen kapcsolatba kerülők életében kevéssé szervesült szokássá a művelődési intézmények látogatásának szükséglete /következésképp háttérbe szorul újabb keletű, de gyakorta kényszerítő erejű motivációkkal szemben/, másrészt, bizonyos rétegek esetében a könyvtári ellátás nem megfelelő színvonala jelent visszatartó erőt. 1. sz. tábla A könyvtárak fontosabb statisztikai adatai Év 1934 1964 1984 Megnevezés beiratkozott olvasó /fő/ 13 348 161 718 180 633 kölcsönzött dokumentum /db/ 844 702 6 212 846 4 515 602 állomány /db/ 222 227 1 449 086 2 982 649 Az aktív keresőkön belül a szellemi foglalkozásúak aránya 3,0%-ról 6,6%-ra, a fizikai munkásoké 0,5%-ról 4,4%-ra nőtt, némiképpen közeledett egymáshoz a rétegek részvétele. A két felmérés mintájának foglalkozás szerinti megoszlását /2.sz. tábla/ összevetve nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy második alkalommal valamivel nagyobb arányban kölcsönöztek az aktívak és a fizikaiak, hanem azt is, hogy idősebb, magasabb átlagéletkorú olvasók érdeklődése tükröződik eredményeinkben. 1934-ben a kölcsönzők 2/5 része tanuló fiatal volt, a nyugdíjasok száma ugyanakkor elenyésző, ezzel szemben 1984-ben egyaránt negyedét képviselik a mintának. Az inaktívaknál tapasztalt eltérés összefügg a lakosság elöregedésével is. Az 1930-as népszámláláskor a hatvan éven felüliek aránya még 8,8%, 1980-ban már 20,2% volt. További új vonás, hogy a magántulajdon korlátozása és a teljes foglalkoztatás következtében ma minimális az önállóak és a háztartásbeliek száma. 75
