A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987

Sz. Richlich Ilona: A főkönyvtári rendszer kialakulása a FSZEK hálózatában

- Fél év múlva, 1982 január elején lépett életbe a FSZEK kerületi könyvtárainak ügyrendje.** ** Tartalmazta a főkönyvtárak jegyzékét, ütemezte a még hátralévők létrehozását és megjelölte a hálózat valamennyi egységének szolgáltatási típusát.

A hálózat szervezeti rendszere /1982. január 1-jétől/- kerületi főkönyvtárak: hálózati alközpontok- kerületi könyvtárak: viszonylagos gazdálkodási önállósággal rendelkeznek, de szervezetileg és szakmai irányítás szempontjából a főkönyvtárhoz tartoznak.- fiókkönyvtárak: szervezeti, szakmai és gazdasági irányítás szempontjából a főkönyvtárhoz tartoznak- mozgókönyvtár: szervezetileg főkönyvtárként működik

A hálózat szolgáltatás szerinti típusai- részleges felsőfokú- középfokú- alapfokú

Ez a tipizálás eltért az országosan használatos ,A”, ,3”, „C” és „D” elnevezésektől. Ennek az a magyarázata, hogy a budapesti tanácsi könyvtárak valójában az alapelvek és követelmények szerint megszabott típusok egyikébe sem voltak besorolhatók. Az 1976-77-ben kiadott hálózati gyűjtőköri szabályzat’megpróbálta feloldani a gyűjtés szempontjából azt az ellentmondást, amelyet a nagyon kis alapterületen nagyon sok olvasó ellátása jelentett.- A hálózati ügyrend alapján - azokban a kerületekben, ahol már teljes mértékben megvalósult a főkönyvtári rendszer - 1982 december végéig elkészültek a helyi ügyrendek. Ezek tartalmazták a kerületi struktúrát, valamennyi szolgáltató egység konkrét szakmai feladatát, nyitvatartási rendjét és a munkaköri leírásokat. Az összevonások ütemének megfelelően készültek el az ügyrendek a többi kerületben.- A közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról miniszteri beszámoló***** jelent meg 1982 márciusában. A könyvtárakról szólván a beszámoló megállapította, hogy „a könyvtári rendszert túlzott elaprózottság jellemzi, sok az indokolatlan párhuzamosság, s ugyanakkor fehér foltok is vannak.” A feladatok között az „azonos vagy rokon típusú” intézmények szervezeti és tartalmi együttműködésében rejlő lehetőségek jobb kihasználását hangsúlyozza, különös tekintettel az ifjúság nevelésére, valamint az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő szabadidős tevékenységi formák szervezésére.- A FSZEK hálózatának egységei korábban számukat /az azonosításhoz és megkülönböztetéshez szükséges elnevezést helyettesítő sorszám/ a megnyitásukat követő sorrendben kapták. A kerületi átszervezések szükségessé tették, hogy 1983 elején főigazgatói intézkedés**4* rendezze a hálózati tagkönyvtárak számozását.- A hálózati ügyrendben megjelölt határidőre, 1984 január 1-jére a főváros mind a 22 kerületében már főkönyvtár irányította és koordinálta a munkát. Rövid részlet a FSZEK 1984. évi jelentéséből:

„A főkönyvtárak mintegy fele nem alkalmas a korszerű, differenciált könyvtári szolgáltatások kiépítésére, mert alapterületük kicsi, gyűjteményük ebből adódóan szegényes, nincs olvasóterem, fonotéka, kiállítási helyiség, klubszoba stb. Ezeknek hálózati alközponti funkciója a munkaszervezés és kapcsolatépítés terén is nehezen tud kibontakozni.”**4*- 1985. január 8-án a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a könyvtár tevékenységével.***** Az elmúlt évtizedet a könyvtár sikeres szakaszának minősítette. ,A hálózat szervezetének korszerűsítése elősegítette a központi szolgáltatások színvonalának emelését és a kerületi könyvtárak szervezett bekapcsolását a kerületi közművelődési munka egészébe.” A határozati javaslat pedig megállapította, hogy „a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenységének továbbfejlesztéséhez a központi könyvtár és a hálózat működési feltételeinek javítása, új könyvtárak létesítése szükséges.” Ennek érdekében utasítja a művelődési főosztály vezetőjét, „hogy az ágazat VII., valamint a következő időszak ötéves terveiben tekintse fontos feladatának a FSZEK hálózat folyamatos bővítését, különös tekintettel a lakótelepek könyvtári ellátásának biztosítására”.* ****- 1985 márciusi ülésén tárgyalta és fogadta el Budapest Főváros Tanácsa ,,A fővárosi közművelődés helyzete és fejlesztési feladatai”**^* című előterjesztést. Idézet a fővárosi közművelődés feltételrendszerével foglalkozó fejezetből: „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata fejlesztését - a nagyarányú szervezeti korszerűsítésen túl - elsősorban a régi, elavult könyvtárak helyén létesített 33 új könyvtár, a mozgókönyvtári ellátás bevezetése, valamint a lakótelepi oktatási beruházások keretében kialakított, ún. kettős funkciójú könyvtárak jelzik.”- A FSZEK ötéves terve /1986-1990/***** a hálózati struktúra fejlesztéseként a főkönyvtári rendszer megerősítését, a kedvezőtlen adottságú egységek működési feltételeinek javítását, a lépcsőzetes ellátás következetes megvalósítását irányozta elő.

55