A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
- A gyűjtőköri szabályzatot felül kell vizsgálni és részletes utasításokkal ellátni. A gyűjtési gyakorlatban és a beszerzési döntésekben még rugalmasabban kell igazodni a használói igényekhez, s törekedni kell a használat által nem igazolt többespéldányok kiküszöbölésére. Ugyanakkor célszerűnek látszik felső határokat húzni a beszerzendő példányszámokat illetően.- A beszerzett dokumentumok kihasználtságára vonatkozóan rendszeres visszacsatoló vizsgálódásokat kell folytatni, és a leggondosabb szelekció esetén is óhatatlanul megjelenő ki nem használt többespéldányok állományból való kivonását meg kell gyorsítani.- A használók kezébe újra meg újra felfrissített, írásbeli tájékoztatókat kell adni arra vonatkozóan, hogy mit és milyen eséllyel várhatnak a KK-tól, s milyen igényeikkel célszerűbb, ha a hálózati tagkönyvtárakhoz vagy más fővárosi könyvtárakhoz fordulnak. Nagy súlyt kell helyezni erre technikai referensz szolgálatunkban is.- Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy maguk az olvasók kérhessenek telefonon felvilágosítást a hálózati központi katalógustól.- Ha a használó kérését a KK állományából nem lehet kielégíteni /akár azért, mert nem szereztük be, akár azért, mert nem elegendő példányban a keresett dokumentumot/, de föltételezhetően a hálózat valamelyik egységéből igen, minden ilyen esetben fel kell ajánlani /persze mindig feltételezve, hogy nem lektűr- és barkácsirodalomról van szó/ a következőket:- telefonon fordulhat a központi katalógushoz a könyv lelőhelyének megállapítása végett;- telefonon fordulhat a lelőhely-könyvtárhoz annak megállapítása végett, bent van-e a keresett könyv;- ha nem akarja felkeresni a lelőhely-könyvtárat, 48 óra múlva megkaphatja a KK-ban vagy a lakóhelyéhez közel eső fiók- könyvtárban.- Megvizsgálandó, nem lehetne-e a raktári kapacitást bővíteni egyes műhelyeknek és irodáknak a KK három épületén kívüli elhelyezésével, s nem lenne-e célszerű a ritkábban keresett, de szükséges állományrészeket külső raktárba telepíteni? /А kölcsönzési forgalom jó része - legalábbis a nem teljesített kérések megoszlásából ítélve - az 1950 után megjelent művekre esik!/- Meg kell gyorsítani az állomány egészében a szükségtelenné vált, a gyűjtőkörbe nem tartozó, értéktelen művek, valamint a fölöslegessé vált többespéldányok kiiktatását.- Megállapítandó, hogy milyen szakok és mely művek esetében célszerű az utolsó raktári példányt prézenssé nyilvánítani véglegesen vagy átmeneti jelleggel.- A „fontosnak” tekintett szakokban /1-es, 3-as, 7-es, 8-as, 9-es/ fokozottan kell élni azzal a rendszabállyal, hogy a beszerzett művek egy-egy példányát prézenssé nyilvánítjuk.- Ha egy-egy mű iránt igen nagy olvasói igény jelentkezik, rutinteendőként kell megszervezni pótlólagos példányok beszerzését.- Mihelyst lehetséges /valószínűleg a Reviczky-utcai épületbe való beköltözés után / a főépület I. emeleti raktárában egy szabadpolcos kölcsönzési állományt kell felállítani. Ezen állomány tartalmi összetételének elveit haladéktalanul ki kell dolgozni, s az építkezés előrehaladtával megszervezéséhez is hozzá kell fogni.- Valószínű, hogy a felsorolt - és más, ezekhez hasonló - intézkedések végrehajtásának vannak bizonyos személyi és anyagi feltételei, jó részük azonban könyvtárosi hozzáállás kérdése. A Központi Könyvtár profilja Az előző fejezetben felvázolt négy változat, négy működési modell azonban nem jelent ennyi tényleges választási lehetőséget, mert nem azonos minőségűek, pontosabban két kategóriába tartoznak: az első verzió a könyvtár tartalmi profilját adja, míg a másik három a működés módjára, a szolgáltatásokra, egyes gyakorlati intézkedésekre terjed ki. Ezek az „álalternatívák” abba az irányba mutatnak, hogy külön kérdésként kell kezelni egyfelől a KK profilját és - amiben első soron megtestesül -, állományát, másfelől azokat az intézkedéseket, amelyek az anyagi, személyi, elhelyezésbeli adottságok függvényében a vállalt igénykép optimális kielégítését célozzák. Nos, ami a KK profilját illeti, abból kell kiindulnunk, hogy a fővárosban működő közművelődési könyvtári hálózat központja, kettős értelemben is: a hálózat központi könyvtári egysége és egyben a hálózat irányítási, módszertani, szolgáltatási, gazdasági központja. Most az előbbi minőségében foglalkozunk a KK-val. Ebben a minőségében vitathatatlan a KK általános gyűjtőkörűsége és közművelődési jellege, annak ellenére, hogy állománya a hazai társadalomtudományi kutatások nélkülözhetetlen forrása. Közelebbről vizsgálva a kérdést azonban azt látjuk, hogy a könyvtár alapítása óta egyre csökkenő mértékben képes a kurrens beszerzéseivel ezt a forrás-jelleget fenntartani. Míg az I. világháború előtti időszakra inkább érvényes az általános társadalomtudományi jelleg, a két háború közöttire már csak korlátozott mértékben, majd 1945 után tovább szűkült gyűjtése, s gyakorlatilag már csak a szociológia terén képes - itt is csak korlátok között - a tudományos kutatási követelményeknek megfelelni. 45
