A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
2. A város központi prézens könyvtára Ez a változat nem kívánja szigorítani a minőségi kritériumokat, s nem is irányoz elő hangsúlyeltolódást a KK funkciórendszerében. Helyette a visszavonulásnak azt az útját választja, hogy radikálisan lemond hagyományos és nagy népszerűségnek örvendő kölcsönzési szolgáltatásunkról. Első pillantásra nagyon is merésznek tűnik e javaslat, hiszen a hasonló profilú nagy, fővárosi könyvtárak között ez a szolgáltatás megkülönböztetett helyet biztosít könyvtárunknak, megszüntetése várhatóan igen nagy elégedetlenséget váltana ki a használók körében, s kérdéses az is, a fenntartó hozzájárulna-e ehhez. Mégse lehet teljesen figyelmen kívül hagyni ezt a változatot sem, amikor a nem teljesített kölcsönzési kérések miatt fokozódó olvasói elégedetlenség és a működés ellehetetlenülő feltételei között keressük az igények és szolgáltatások összhangjának megteremthetőségét. Hadd bocsássunk annyit előre, hogy sok, nagy könyvtári hagyománnyal rendelkező országban prézens könyvtárként működik több, nagyvárosi központi könyvtár, az olvasók egyik felének kedvére /a kívánt könyvet garantáltan megkapja a helyszínen/, másik felének bosszúságára /a kívánt könyvet nem viheti magával/. A kölcsönzés megszüntetése mellett szóló érvek a következők:- aligha lehet hosszú távon fenntartani egy múlt századi üzemelési formát /zárt raktár/, még akkor sem, ha az egyébként nem jelentős kölcsönzési forgalom stagnálna is: ezt sem munkaerővel nem győzi a könyvtár, sem türelemmel az olvasók;- hatalmas a ki nem elégített kölcsönzési kérések száma, éppen a KK hagyományosan „erős” szakjaiban, ami a használók fokozódó frusztrációját eredményezi, - s indokolatlan /?/ kritikájukat a könyvtár iránt;- vajon nem előnyösebb-e a használók számára, hogy biztosan tudják, mire számithatnak, még ha kevesebb is az /csak helybeli használat/, amire számíthatnak?- a személyi és anyagi erőforrásokat át lehetne csoportosítani: többespéldányok helyett az idegen nyelvű választék lenne növelhető, a kölcsönzési nyilvántartás kezelésére fordított munkaerővel a raktári kiszolgálást lehetne gyorsítani;- föltételezhetően csökkenne a KK használóinak száma: nekik viszont jobb körülmények között többet nyújthatnánk /kényelmesebb olvasói munkahelyeket, nagyobb kézikönyvtárat, figyelmesebb referensz-szolgálatot stb./. Néhányat a prézensesítés ellen szóló érvekből:- a KK-ban a kölcsönzés megszüntetése különösen hátrányosan érintené használóink közül éppen a kutatókat /bár elképzelhető, hogy vagy az olvasók különböző kategóriáira más-más kölcsönzési jogosítványokat állapítanánk meg, vagy a prézensesí- tést csak az utolsó 10-15 évben megjelent művekre vezetnénk be; ám ez már átvezet a következő modellhez/;- a használók várhatóan erősen tiltakoznának egy bevezetett és megszokott szolgáltatás visszavétele ellen;- fenntartó szervünk várhatóan nem lenne partner ehhez a lépéshez;- ha a KK nem kölcsönzi állományát, az eddig nála keresett anyagot valamelyik más könyvtár/unk/nak kellene a használók rendelkezésére bocsátania;- ha a szociológiai szakirodalomra is kiterjesztjük a prézens jelleget, csorbát szenved a szakkönyvtári funkció /itt ismét felmerül az olvasók kategorizálása, illetve az állomány bizonyos részének mentesítése a kölcsönzési tilalom alól/. Előny-e vagy hátrány, e változat esetén ki kellene vonni az állományból a kölcsönzési célra korábban beszerzett többespéldányokat. 3. Részlegesen prézens könyvtár A részleges prézensesítés gondolata már a 2. változat keretében is felmerül. Itt egy olyan megoldását fejtjük ki, amely az 1987-ben lefolytatott vizsgálat legszembetűnőbb megállapításán alapszik. Mivel az olvasói kielégítetlenség a legnagyobb mérvű a magyar nyelvű szépirodalom terén, célszerű lenne /egyelőre?/ csak ezen a területen visszalépni, vagyis csökkenteni a használói frusztrációt azzal, hogy ezt az anyagot nem kínáljuk kölcsönzésre, pusztán helybeli használatra. E változat mellett ugyanazokat az érveket lehet felhozni, mint amelyeket az előző változatnál már felsoroltunk, kiegészítve a következőkkel:- egy olyan állományrészre vonatkoznék a kölcsönzési tilalom, amely nagy valószínűséggel hozzáférhető hálózatunk számos könyvtárában, tehát a használónak valójában nem hátrányt, hanem előnyt jelentene: kevesebb kudarc éri őt a KK-ban kérései kielégítetlensége miatt, viszont könnyen megkaphatja a művek e jól körülhatárolható körét a lakásához közeli fiók- könyvtárban; 43
