A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Faragó Tamás: A budapesti peremkerületek leíró statisztikai adatforrásai, 1800-1870
6. Schams Ferenc Pest városáról írott műve, /Vollständige Beschreibung der Königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, 1821./ érdekes módon a város körül fekvő településekre nem tér ki. 7. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. kötet Bp. 1914. 801-806. hasáb 8. A leíró statisztikákban található népességadatok jellemzőire, értékelésére vonatkozóan ld. részletesebben „A pilisi járás népességi adatai a XIX. század közepén /Leíró statisztikáink népességtörténeti fonásértéke/” címmel a VEAB VII. településtörténeti konferenciáján /Veszprém, 1985. október 21./ tartott előadásomat. /Sajtó alatt./ 9. Bp. 1879. 84. 10. Az 1838. évi árvíz pusztításainak albertfalvai adataira vonatkozóan ld. Trattner János: Jégszakadás és Duna kiáradása. Budán, 1838. 100- 101. vö. Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz /függelék/ /=Faragó Tamás/szerk./ Pest-budai árvíz, 1838. Bp. 1988. 11. A budapesti kataszteri kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása. Bp. 1883. 12. 1900. évi népszámlálás 1. kötet /Magyar Statisztikai Közlemények.Uj sorozat 1./ Bp. 1902. 533-535. 13. Az ideiglenes földadókataszter valamint az 1883. évi kataszteri felmérés 25,5, illetve 20 kh mezőgazdasági területről ad számot, a belterület adatait azonban nem közli. Valószínűleg hiányos Galgóczy Károly adata is, mivel az általa megadott 47 db 1000 négyszögöles zsellértelek összesen csak 29,4 katasztrális holdat tesz ki /Galgóczy Károly 1877. 40./ 14. A község területe az 1900. évi adatok szerint összesen 31 kh. /1900. évi népszámlálás 1. kötet i.h./, nem tudjuk, hogy az 1855. évi 54 kh- as adat mit ölel fel illetőleg mennyiben hiteles. 15. A tévedések és melléfogások lehetőségét jól illusztrálja a kerület 1970-es években készült helytörténeti feldolgozása. Szerzői nem vették észre, hogy a községi jegyző Pesty Frigyesnek küldött 1864. évi jelentésében Savoyai Eugent összetévesztette Albert szász-tescheni herceggel, így megismételve a hibát azt írták, hogy a település „nevét Savoyai Eugen Albert hercegtől kapta.” /Budapest kapujában. A XI. kerület krónikája. Bp. 1974. 18./ Félreérthetően fogalmaz a Budapest történet 3. kötete is /Bp. 1975. 301-302./ Albertfalva keletkezéséről, mivel bár az uradalom valóban 50 zsellérház építését és benépesítését tervezte egyenként 384 négyszögöles beltelkekkel, 1848-ig ebből azonban csak 40 épült fel illetve népesült be. /Vállas Antal 1848. 67. vö. Galgóczy Károly 1977. 39-40. illetve Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából/ Szentendre 1984. 26./ 16. Fényes Elek 1837. évi munkája számos elismerésre méltó erény mellett szakmai gyengeségekkel rendelkezik. /Ld. még erre vonatkozóan Benda Gyula: Fényes Elek forrásai=Agrártörténeti Szemle 1981. 3-4. sz. 365-380./ Ismereteink alapján ezért nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal „A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. Bp. 1972-1984.” című sorozata Fényes Elek 1837-ben kiadott leíró statisztikáját alkalmazta 1836-ra vonatkozó népességi adatbázisként. Nyilvánvaló - sok helyütt tényszerűen is bizonyítható -, hogy ez több esetben számszerűleg téves, illetőleg az 1826-1829. évekre, tehát az 1831. évi nagy kolerajárványt megelőző időszakra vonatkozó adatokat jelent. /Az időbeli eltérés tényére a kiadvány összeállítói utaltak, az adatokkal szembeni egyéb kétségekre azonban nem, és nem világos az sem, hogy mindezt a fenti adatokkal végzett számítások során ténylegesen figyelembe vették-e. Sajátos, és egyúttal korjellemző kultúrpolitikai jelenségnek tekinthető, hogy épp Fényes Eleknek az a munkája - az 1851-ben megjelent ge- ographiai szótár - került /ismét üzleti célokat követő módon/ kiadásra, mely 1837. évi művének elsősorban formai átdolgozásán alapszik, vagyis a bennük található adatok anakronizmusa, az egykorú valóságtól való eltérése számos esetben tovább fokozódott. 17. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy egyes sikeres leíró statisztikai műveket, mint például Nagy Lajos országleírását, vagy Fényes Elek bizonyos összefoglaló eredményeit elkészültük után a hivatalos szervek munkájuk során rendszeresen felhasználták. A vizsgált területre vonatkozó leíró statisztikák által közölt adattípusok 1. 1. tábla forrás megjelenés éve házak népesség száma feleke- etnikai2^ zeti megoszlás közigazga- egyház igaz- tási gatási Ы beosztás Rumi Károly György 1809 * * 4 Hübner János 1816néha ♦ ♦ ♦Schams Ferenc 1822 ♦ ♦néhaNagy Lajos 1828 ♦ ♦ ♦♦ ♦ Dóczy József 1830♦♦Thiele, J.C. 1833 ♦ ♦♦ ♦ ♦ Fényes Elek 1837♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Ferenczy József 1844♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Raffelsberger. Franz 1845-1853 ♦ ♦♦ ♦ ♦ Fényes Elek 1847♦♦Vállas Antal 1848 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Fényes Elek 1851♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Haeufler, J. V. 1854 néha ♦ néha ♦— Közigazgatási beosztás 1855♦♦Fényes Elek 1857néha♦Jarosch, J. A. 1857♦♦Schmidl,A"Warhanek,w- F1857 néha néhaHornyánszky Victor 1858♦ ♦ ♦ ♦Hunfalvy János 1859♦ ♦ ♦ ♦Linzbauer Ferenc 1859♦♦Visontay János 1861♦♦Helységnévtár 1863♦♦ ♦ ♦с/ Hoffmann, W. 1864-69♦ ♦ * ♦ ♦ Kenessey Albert 1868♦Galgóczy Károly 1877♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a/ csak szöveges adatok Ы csak plébánia /anyaegyház/ létének jelzése cl az öt legnagyobb felekezet egyházmegyei hovatartozása 117
