A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984

Klinda Mária: Kéziratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában

raktárrészben helyeznénk el (korábbi raktári helyükön kusztosszal utalva a kiemelésre mindaddig, amíg az Ms jel valamennyi kartonra és a naplóba is bekerül). A megkülönböztető jelzésnek az elhelyezéstől függetlenül is jelentősége van a használatba adásnál. Jelenleg ugyanis csak a különgyűjteményekbe tartozó dokumentumok olvasása történik olvasótermi felügyelet mellett, a kutatóteremben.

A nem túl távoli jövpben megoldandó feladatunk legértékesebb kézirataink mikrofilmre vétele is. Eddig a Zichy-kódexen kívül alig néhány kéziratunkról készült mikrofilm, anyagi okokból.

A Szabó Ervin Könyvtárt múltja és legjobb hagyományai kötelezik arra, hogy értékeit megfelelő körülmények között őrizve és feltárva bocsássa a használók rendelkezésére. E dolgozat célja az volt, hogy állományunk egy eddig kevéssé ismert részére hívja fel ebből a szempontból is a figyelmet.

JEGYZETEK

E munkálatokról az egykorú évkönyvekben nem esik szó. Körtés Júlia szíves tájékoztatásából tudjuk, hogy a kéziratok kiválogatására a Budapest gyűjteménynek a Kálvin térre néző olvasótermét ért 1956-os súlyos találat adott alkalmat. A belövés szétszórta a Budapest bibliográfia cédulaanyagát is, melynek rendezése során, a könyvekkel történt egybevetéskor került sor a kéziratok számbavételére. Ezek szakszerű feldolgozására azután a könyvtár J. Hajdú Helgát, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának a vezetőjét kérte fel.

2 E módszerrel természetesen csupán a korábban már katalogizált kéziratok voltak fellelhetők. A régi helynaplók vizsgálata és akülöngyűj- teményekben végzett helyszíni vizsgálódások további kéziratok számbavételét és feldolgozását eredményezték.

3 Utóbbiak számbavételének szükségességére az időközben sajnálatosan megszűnt Országos Kéziratkatalógus Szerkesztőségének 1980-as körlevele is figyelmeztet. Itt szeretném megköszönni Kostyál Istvánnak, az OSZK nyugalmazott osztályvezetőjének a segítségét, aki könyvtárunkban végzett más jellegű munkája mellett számos litográfiára hívta fel a figyelmemet.

4 In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1939. p. 43-139.11.

5 In: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola Évkönyve 1942-1943. p. 313-429. Az 54, 57, 78a, 89,111,116,118,128. és 132. sz. tételek, az utolsó-a bejegyzések részletes feldolgozása nélkül.

6 Néhány kéziratos térképünket említi Faragó Éva „Fővárosunk térképeinek történeti áttekintése” c. tanulmányában. In: A FSZEK Évkönyve 1979-1980. p. 115—132. -Az általa említetteken kívül még néhány kézi színezésű térképről és tusrajzról van tudomásunk, számuk 20 körül van.

7 Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp. 1966. p. 96.

8 Ism.: Könyvtári Híradó 1982. jan. p. 8-9.

9 Leírja Szüry Dénes: Száz év. Bp. 1907. p. 24-25.

10 Szüry i.m. p. 30.

11 Zambra Alajos: A Fővárosi Könyvtár Zichy-kódexe. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője 1914*61-74. h. A kódex általunk ismert további irodalma a Ritkaságok és Kéziratok gyűjteményében hozzáférhető.

12 Ism. Remete L. In: Könyvtári Híradó 1974. márc.-ápr. p. 25-26.

13 A Fővárosi Könyvtár Értesítője 1912. p. 13-14.

14 Remete i.m. p. 98.

15 Dr. Apor Évának szívességéért ezúton is köszönetét mondok. A keleties motívumokkal díszített, piros bőrkötésű kéziratot korábban arab kéziratként tartottuk nyilván. A kötet korábbi jelzeténél (q 0910/14) a korabeli naplóbejegyzés egyértelműen tanúsítja, hogy a kézirat a Vámbéry-hagyatékkal került hozzánk.

16 V. ö. Gerendás Ernő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1940. p. 147-207.

17 A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1934. p. 89-116.

18 Uo. p. 11.

19 Uo. p. 13. Ballagi Aladár munkájának csak első, 1600-ig terjedő kötete jelent meg nyomtatásban, 1925-ben.

20 Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. 1. köt. (1808-1813.) Szerk. és bev. Czeke Marianne. Bp. 1938.

21 Lamatsch S.: Kempelen Farkas két ismeretlen kéziratkötete a Fővárosi Könyvtárban. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1937.

P- 119-131.

22 Jajczay J.: Pest-budai figurák a múlt század harmincas éveiből. Max Felix Paur rajzai a Fővárosi Könyvtárban. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1940. p. 115-146. 2 t.

23 Relkovic N.: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1941. p. 121-141.

24 Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moll miséje a Fővárosi Könyvtárban. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1939LP- 141-158.

96