A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Klinda Mária: Kéziratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában
a helynaplóban mint „régi beíró könyv” szerepelt. Említést érdemel e hagyatékból a gróf Orttenburg család részére Ш. Fer'di- nánd által 1640-ben kiállított címeres levél 1675. évi másolata (09/132egy kézifestésű címergyüjtemény a múlt századból, magyar nemes családok címereivel (09/35)) a hagyományozó nagybátyjának, a gróf Zichy Ödön néven kivégzett Zichy Jenőnek (1809-1849) német nyelvű feljegyzései 1834-1835-ben tett utazásairól (09/111, Hajdú 1.69). A bélyegző tanúsága szerint ugyancsak Zichy Jenő gyűjteményéből való Horváth János rudinai apát és veszprémi kanonok, későbbi székesfehérvári püspök autográfiája 1822-ből: „Megvisgálása illy tzimü két prédikátziónak: Az evangéliomi keresztény tolerantzia . ..” (09/7117/3), mely válasz id. Báthory Gábor református püspök ugyanazon évben megjelent munkájára. Az 1912-es értesítő az 1911-ről szóló jelentés szöveges részében13 kiemel egy antikvár szerzeményt: a Buda 1686-os ostromában résztveti Paolo Amerighi naplóját „Diario dell’assedio . . . di Buda . . címen, mely Francesco Piccolomini Bandim kézjegyével ellátott 1886-os másolat a Sienában megjelent műről, tévesen spanyol másolatként említve azt (Bq 0910/288). 1911-es könyvtári tulajdonbélyegző áll Carl Fi/ippfErinnerungen. Aus dem Bombardement von Pesth . . ." című naplószerű beszámolóján, melyben Pest 1849-es bombázásáról és más hadi eseményekről számol be az író, meg nem nevezett osztrák százados barátjának (B 0910/1, Hajdú 1.91). Hentaller Lajos nevezetes szabadságharci gyűjteményével került 1912-ben a könyvtár tulajdonába a Törvényhatósági Tudósítások Pesten, 1836. júl. 1. - 1837. máj. 7. közötti eredeti példányainak kolligátuma (Bq 0910/48, Hajdú 1.73). Ismeretlen eredetű 1912-es szerzemény Albert Kindermam budai terménykereskedő „Lepidopterologische Notizen” című, 1840—1855 között keletkezett lepketani jegyzete (B 0910/128, Hajdú 11.192). 1914-ben Vámbéry Rusztem ajándékként felajánlja atyja, Vámbéry Ármin halálával rámaradt könyvtárát a Városi Könyvtár akkor már meglévő — azóta felszámolt — Ázsiai gyűjteményének gyarapítására14. E gyűjteményből maradt meg az az f 09/202 jelzetű perzsa kézirat, amelyről dr. Apor Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményének vezetője állapította meg, hogy egy Dzsingisz kánról és utódairól szóló kézirat 1867-es másolata15. 1914-es tulajdonbélyegzőt visel egy 18 lapos eredeti verskézirat „1838. A nagy árvíz Pesten" címmel (B 0910/2). Az 1915-ös értesítő hírt ad Schmall Lajos ny. fővárosi allevéltáros budapesti vonatkozású könyvtárának 2300 koronáért történt megvételéről, mely állományban 24 kézirat is szerepelt. (Ezekről az 1916-os értesítő is beszámol az 53. lapon.) A Fővárosi Levéltár példányairól készített városi ügyirat-másolatokon kívül saját várostörténeti írásaiból megemlítjük az 1906-ban kelt „A budai régi városház története" (Bq 0910/7, Hajdú 11.213) és az 1900-ban írt „Budapest közterem álló vallásos jellegű szobrok” (Bq 0910/17, Hajdú II. 214) című kéziratait. Ugyané forrásból tudjuk, hogy a De Ponte család könyvtárából könyvkereskedői forgalomba került Camillo Contarini velencei történetíró ,F>ella guerra di Leopolde Primo . . . contre il Turco" című kétkötetes munkájának 1705-ös eredeti kéziratát megvettük a szerző sajátkezű javításaival és gazdag széljegyzeteivel, valamint R. Asperti pápai cenzor bejegyzéseivel ellátva (Bq 0910/6, Hajdú 11.159). Minden bizonnyal a tízes évek első felében kerültek a könyvtárba azok a céhiratok is, amelyek eredetét nem sikerült tisztáznunk, de jelzeteikből ítélve a korai szerzemények közé tartoznak. Ilyenek a Körmöcbányái ötvösök német nyelvű céhkönyve az 1595—1717 és 1839—1847 közötti időkből (09/224, HajdúT.4) és aNagyszombati szabók 1702-től 1871-ig nagyrészt magyar nyelven vezetett céhkönyve (q 09/89, Hajdú I. 19)16. Atízes évek szerzeményei közül megemlítjük még Márkus Nissa Weiss német nyelvű autográf javaslatát a magyarországi zsidóság türelmi adójának jobb szabályozására (Pest 1802. 09/156, Hajdú 1.49), valamint azt a 105 kéziratot, amelyek a pesti Lloyd-palota alapítására és építésére1 vonatkoznak s 1917-es értesítőnk a Budapesti gyűjtemény előző évi gyarapodásáról szólva kiemel. A húszas évekből viszonylag kevés kéziratos szerzeményt tudunk említeni. Ezek közé tartozik Mezössy Lászlónak, a zempléni zászlóalj századosának „1848-iki levelek” című naplószerű beszámolója a tábori életről, a hadieseményekről (B 0910/22, Hajdú 1.98), mely betűhív kiadásban megjelent 1976-ban. A Budapesti gyűjtemény 1927. évi nevesebb szerzeményei közt szerepel a gróf Csáky Miklós kalocsai érsek udvartartásának rendszabályait tartalmazó kézirat 1747—1751-ből (Bq 0910/24, Hajdú 1.32), a Pesti szűrszabó céh 18. századi beírató könyve és szabadító lajstroma (Bf és Bq 0910/32, Hajdú I- 31), Ebeczky Emil helytartótanácsi fogalmazó 1841-es naplójegyzetei (B 0910/31, Hajdú I. 84) és C. Heinrich Nebbien „Stadt- wfldchen” című, a Városliget parkosítására az 1810-es években készült tervezetének befejezetlen autográfiája '(B 0910/29, Hajdú I. 55), amint erről az 1927-es értesítő a különgyűjteményi híreknél beszámol. 1928-ban magánostól vásároltuk azt a könyvalakú eredeti pergamen oklevelet, amelyben V. Ferdinánd engedélyezi a Pester Zeitung kiadását Heckenast Gusztáv, Jár y György és Länderer Lajos számára (Bq 0910/38, Hajdú 1.85). Itt szeretnénk említést tenni Heckenast Gusztáv és Peter Johann Nép. Geiger bécsi festőművész levelezéséről (B 0910/205, Hajdú 1.87), bár a vétel időpontja nem tisztázott. A harmincas évek ismét a jelentős gyarapodások évtizede. A fokozódó gazdasági nehézségek mellett a Budapesti gyűjtemény különleges helyzetet élvezett mind a régi nyomtatványok, mind a kéziratok vásárlásánál. 1930-ban Frigyes brandenburgi herceg, a későbbi porosz király 1686. aug. 29-én Kölnben írt levelejutott a gyűjtemény birtokába, Buda ostromáról szóló híradással (Bq 0910/43, Hajdú 1.11). Ekkor vásároltuk meg Ballagi Aladár hagyatékával Mészáros Ferenc váci pap „Vázolatok külföldi utazásból” című sajátkezű beszámolóját Pyrker László egri érsekkel 1827-ben tett velencei útjáról (B 0910/42, Hajdú 1.63). 1931-es antikvár vétel Horvát István (1784—1846) „Praelectiones extraordinariae diplomaticae” 91
