A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Mayerné Baán Magdolna: Iparosok és gyári munkások kulturális egyletei Soroksáron a kezdetektől 1950-ig
szervezetek szaklapjain kívül a szociáldemokrata Népszava és a Szocializmus c. havi folyóirat járt. összefoglalóan: könyvtáráról elmondható, hogy a haladó és színvonalas művek a fasiszta és a vallásos ideológia elleni harc fontos bázisát jelentették a munkásság kezében. b. /А Vigalmi Gárda: A Munkásotthon földszinti részét 250 férőhelyes színházterem és öltöző, valamint a ruhatár foglalta el. Ebben a színházteremben folytak a Munkás Műkedvelő Gárda jogutódjaként létrejött Munkásotthon Vigalmi Gárdájának próbái és előadásai. A soroksári munkásszínjátszás virágzása következett. A körülbelül 50 főből álló gárda ősztől tavaszig minden vasárnap tartott előadást. Sikereire jellemző, hogy az egyes előadássorozatokra bérleteket adtak ki. Vasárnap este 8 órakor kezdődtek az előadások. Leginkább népszínműveket és operetteket: a Király Színház, a Városi Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Budai Várszínház akkor divatos darabjait játszották. Partitúrákat is onnan kaptak. A népszínművek közül: Csepreghy Ferenc: Sárga csikó, Piros bugyelláris, Szigligeti Ede: Szökött katona, Géczy István: A gyimesi vadvirág, Tóth Ede: A falu rossza stb., az operettek közül a Viktória, Marica grófnő, Dolly, Anna-bál, Csókos asszony c. darabokra emlékeznek az adatközlők. Legnagyobb sikere a János vitéz-nek volt, melyet hat vasárnap egymás után kellett játszaniuk telt ház előtt. A sikerért keményen megdolgoztak a színjátszók. A tagok legtöbbjei SORTEX gyár, a Hazai Fésüsfonó, a Weisz Manfréd, a Fegyvergyár és a Vágóhíd munkásai és munkásnői közül kerültek ki. A próbák este 8 órakor kezdődtek és éjfélig tartottak. Reggel 5 órakor már dolgozni indultak. A körülbelül 50 színjátszót foglalkoztató gárdát név szerint felsorolni nehéz. Sokat tevékenykedett a Munkásotthonban Ott József, Czeitler József, Léé Ferenc, Scheffer Adolf ügyvéd és veje Láng Endre, a Wolf család, Wéber József, Lindwurm József, Schüszler Jakab stb. A soroksári helytörténeti kör birtokában lévő - 1926-ban a János vitéz előadásán készült - képen a következő zenészek szerepelnek: Weingart Ferenc hegedű, Fochs Mihály hegedű, Szekeres József trombita, Zwick Antal harsona, Koszler Antal bőgő, Feldstein Béla zongora, Koszler Béla klarinét, Szekeres Mátyás klarinét. A népszínművek és operettek nevelő- és esztétikai értéke csekély, de arra, hogy szélesebb néprétegeket szoktassanak be a Munkásotthonba, hatásosnak bizonyultak. A felvonásközökben fasizmus és háborúellenes propagandát fejtettek ki, úgynevezett élőképek és élőújságok segítségével. Ott József elmondta,hogy az élőképek műfaj egy-egy fasizmus ellenes plakát, vagy jelszó megjelenítése volt, színjátszók közreműködésével. Az élőújság -gal a legélesebb politikai jelszavakat ismertethették meg a közönséggel úgy, hogy egy-egy ember egy betűt képviselve végigvonult a színpadon. A Munkásotthon Vigalmi Gárdájának úgynevezett műsoros estjei a közönség pohtikai nevelését szolgálták. Politikai témájú egyfelvonásos darabokat, jeleneteket, munkásdalokat és szavalatokat adtak elő. A iszavalógárda^ Ady szavalókórus' néven Petőfi, Ady és József Attila forradalmi költészetével ismertette meg a hallgatókat, több verset dramatizáltak, szavalókórusra dolgoztak fel. c. / Általános Munkásdalkör Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre: A Soroksári Munkásotthonban működött az Általános Munkásdalkör, későbbi nevén a Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre. Tagjainak egy része előzőleg az - 1912-ben alakult - Első Soroksári Iparos Olvasódalkör-ben énekelt. Az 1920-as évektől a szakszervezetek fiatal munkásai és a szociáldemokraták kiváltak az Iparos Olvasódalkörből és önálló dalárdát alapítottak. Mivel mindegyik szakszervezet pártolta a dalkört, állandó vita volt az elnevezésen. Az Általános Munkásdalkör - az 1940 és 1941-es években - Soroksári Vasmunkások Dalköre, Soroksári Vasmunkások Dalkara elnevezéssel szerepelt a Zene- akadémián a Munkásdalegyletek Szövetsége által rendezett hangversenyeken. A dalkör nagy népszerűségnek örvendett. 300 pártoló tagja volt, közöttük nem csak munkások. Az eleinte 20-40 tagú férfikar a 30-as évekre 60-70 tagú vegyeskarrá alakult. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Délpesti Baráti Körének Múzeumában két fénykép bizonyítja, hogy a soroksári munkásoknak és munkásnőknek két külön dalkara volt /női, férfi/ és ezek a környező falvakban is szerepeltek. A Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre 60-70 tagú vegyeskara hamarosan olyan művészi színvonalat ért el, hogy több alkalommal szerepeltek a rádióban és a Zeneakadémián.Hangversenyt adtak Kőbányán, Dunaharasztiban, Csepelen, Békásmegyeren és Pestimrén. Részt vettek országos dalosversenyeken, így voltak Szombathelyen, Pécsen és Miskolcon is. A Munkásotthonbeli rendszeres szereplésüket kiegészítette az évente 1-2 alkalommal a Holbig vendéglőben rendezett hangverseny, amelyet kifejezetten pénzszerzés céljából rendeztek. Szerepeltek az Epreserdőben, és a budapesti szociáldemokraták összejövete lein, a Munkásotthon szervezésében rendezett majáUsokon a Molnár-szigeten, ahol 2-3000 soroksári előtt énekeltek. Minden gyűlést, népgyűlést az énekkar nyitott meg. Forradalmi dalokat, klasszikusokat, Grieg, Muszorgszkij dalait, munkásénekeket, Bartók, Kodály dalokat, magyar népdalokat, szerenádokat, műdalokat, az elvtársak temetésén gyászdalokat énekeltek? d. / Sportkör: A Munkásotthonban a felnőtteken kívül a munkásgyermekek is helyet kaptak. A János vitéz előadásakor például mint a tűn-
