A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Bertalan Béla - Gujgiczer Imréné: Képzés és továbbképzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
latosoknak szervezett tanfolyamokon, és szinte tömeges az érdeklődés az új dokumentumleírási és besorolási szabványok elsajátítását célzó tanfolyamok iránt. A KMK-tanfolyamokra azonban csak korlátozott számban küldhetünk hallgatót, és természetesen mindig azokat, akiknek munkájához közvetlenül kell az adott képzés. (A KMK 25-30 fővel indítja tanfolyamait. A FSZEK-ből 1-3 főt tudnak fogadni egy-egy olyan tanfolyamra, amelyre szívesen küldenénk akár 20-25 munkatársat is.) Egy-két esetben meg tudtuk tenni, hogy átvettünk kész tanfolyamokat, azok sikeresek voltak. Első ízben 1983. tavaszán indítottunk intézményen belül vezetői továbbképző tanfolyamot, amit 1984 tavaszán megismételtünk. A hallgatók vezetéselméleti ismeretek mellett előadásokat hallgattak a könyvtárvezetés feladatairól és problémáiról, a könyvtárak teendőiről. Ezen a továbbképzésen együttesen 43 munkatársunk vett részt. Egybehangzó véleményük szerint az előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat hasznosnak, az egész tanfolyamot sikeresnek értékelték. Két-három éven belül újra szeretnénk indítani ezt a továbbképzési formát, ' felhasználva mind a saját véleményünket, mind az eddigi hallgatók véle ményét és tapasztalatait. Évenként, a pártszervezettel együttműködve, valamennyi dolgozónk részére egy-egy előadást szervezünk, melynek témáit a dolgozók konferenciákon vitatják meg. Átfogó aktuális társadalmi, politikai kérdésekről esik szó, mint pl.: A tudomány- politika időszerű kérdései , Egyházpolitikánk jelenlegi helyzete , a A XIII. kongresszus kultúrpolitikai állásfoglalásai stb. 1985. őszén felsőfokú képesítésű munkatársaink számára szemináriumot szerveztünk aktuális könyvtárpolitikai kérdésekről. Ez a fórum folyamatossá válhat, ha sikerül a résztvevőket aktivizálni. A fentieken kívül egyéb házon belüli tanfolyamokra és továbbképzésekre is sort kerítünk. Több ízben szerveztünk tanfolyamot munkatársainknak az új bibliográfiai leírás elsajátítására. A tájékoztató könyvtárosok a társadalomtudományi szolgáltatásokról és az egyes tudományterületek információs szolgáltatásairól hallgathattak előadásokat. A zenei könyvtárosoknak a zenei dokumentumok szabványainak megismerésére szervezünk rendszeresen továbbképzéseket. Ezek a célirányos tanfolyamok általában sikeresek, hasznosságukat pedig az is alátámasztja, hogy nélkülük csak néhány munkatársunk számára biztosíthatnánk az eredményesebb szakmai tevékenységhez szükséges, tanfolyami formában elsajátítható ismereteket. A tananyagok elmélyítése érdekében tapasztalatcsere-látogatásokat szervezünk. Célunk, hogy a külső tanfolyamokat végző munkatársaink a tematikának megfelelő gyakorlatot is tanulmányozhassák egy-egy megyei vagy városi könyvtárban. Az említett továbbképzéseken esetenként 25 fő vesz részt. Nagy gondot jelent a nyelvtudás hiánya. Aki nem kezdett el időben és intenzíven nyelvet tanulni, az később nagyon nehezen pótolja a mulasztottakat. Belső tanfolyamokkal kísérletezünk éveken át. Kezdetben a TIT-en keresztül próbálkoztunk, de oly nagyfokú a lemorzsolódás, hogy azok, akik kitartottak, nem tudták a költségeket fedezni. Később saját munkatársaik vállalták el a tanítást, az óradíjat az intézmény fizette, sajnos személyi problémák miatt átmenetileg erről is le kellett mondani. Részben lehetőség híján, részben a magas költségek miatt kevés könyvtárost tudtunk intenzív nyelvtanfolyamra küldeni, elsősorban azokat, akiknek munkájukhoz nélkülözhetetlen legalább egy idegen nyelv tudása. Reményeinket növeli, hogy az Állami Gorkij Könyvtár vállalta a könyvtárosok nyelvoktatását, a feltételek is kedvezőnek.látszanak, a tényleges eredmények csak egy-két éven belül derülnek ki. (Jelenleg három munkatársunk tanul így nyelvet.) Bízunk benne, hogy ily módon növekedhet a külföldi tanulmányutakra pályázó kollégáink száma. A csak könyvtárszakon végzett munkatársaknak a történelem témakörben kétéves továbbképzést szervezünk a KMK-val közösen, 1986. szeptemberétől. A későbbiekben más tudományterületekre is sort kerítünk, ha erre érdeklődés lesz. Terveinkben szerepel, hogy a számitógépes alapismeretek elsajátítására is tanfolyamot szervezünk, amely főkönyvtáranként egy-két munkatársat érintene. A leendő hallgatók közül az arra legalkalmasabb hat-tíz fő, további képzésben vehet részt, ők lesznek azok a munkatársak, akik a könyvtár előtt álló számítógépesítési munkákban tevékenyen is részt vesznek. Néhányszor kísérletet tettünk arra, hogy a dolgozók igényei alapján szervezzünk továbbképzést, az azonban nem volt eredményes, mert nagyon szórt az érdeklődés. Meggyőződésünk, hogy a szakmai tervekből kellene kinőni a továbbképzési terveknek. Jelenleg ez felemás módon történik. Az oktatási tervet júliusban készítjük el az oktatási évre, így gyakorlatilag a kínálatot mi határozzuk meg (hiszen az egységek év végén gondolják alaposan végig következő évi tervüket), és a költségvetést mi készítjük. Ebből pedig konfliktusok születnek. Azt tartjuk járható útnak, ha a szakmai terület jelenti be igényeit: a szervezést, az ütemezést, a költségek biztosítását bízzák az arra kijelölt osztályra. A jövőben tehát még inkább a szakmai fejlődésre figyelemmel kell a speciális továbbképzést szervezni és az abban eredményesen résztvevők anyagi és erkölcsi megbecsülését biztosítani. 57
