A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Tóth Gyula: Szabó Ervin útja az Emlékiratig
Vö. Walleshausen Gyula: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem központi könyvtára. Múlt, jelen és jövő. i= Egyetemi Szemle 1984. 4.sz. 39-52.P. A 16.SZ. jegyzetben im.70.p. A parlamenti könyvtári díjtalan gyakornoki állás átmenetisége, s a kamarai várható feladatkör perspektívájának esetleges mérlegelése kapcsán ne feledjük, hogy dr Krejcsi Rezső a kamara segédtitkára, bibliofil, jeles marxista, akinek Pulszky Ágost személyén keresztül és közvetlenül is szerepe lehetett Lánczy Leó megnyerésében, hogy az új székházban színvonalas könyvtárt is hozzanak létre. A mindkét állás elfoglalásához közreműködő személyek azonossága nem teszi kizárttá akár az előzetes „konspirációt” sem. 19 Litván 4.sz.jegyzetben im. 38.p. 20 Jászi Oszkár: Szabó Ervin és életmunkája. = Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es forradalomban. Bécs, 1921. Idézi a 12.sz. jegyzetben hivatkozott válogatás a 169.p-n. 21 Walleshausen őyula 17.sz.jegyzetben hivatkozott írása 48.p. Szépen ellenpontozó vallomását viszont tovább azért nem idéztük, mert a következő részeket már eltúlzottnak ítéljük. Szabó Ervin legendás etikai tartásával nem egyeztethető össze, hogy pusztán kettejük - ti. önmaga és a könyvtár - személyes viszonyaként lássuk ezt a kapcsolatot. 22 Vö. Csendes Katalin: Szabó Ervin a képviselőház könyvtárában. = Könyvtáros, 1968. 9.sz. 520-521.p. 2 3 Kovács Máté is azt írta, hogy „bibliológiai munkásságában is elhatárolódtak egymástól a felkészülés kezdeti évei (1900-1902)”. Vö.Kovács Máté: Szabó Ervin a magyar szocialista művelődéspolitikában és könyvtári kultúrában. = Könyvtáros, 1968. 9.sz. 510.p. 24 Kőhalmi Bélának az ó.sz.jegyzetben hivatkozott emlékbeszéde szerint „parlamenti könyvtárossága alatt jelenik meg első könyvtártudományi tanulmánya a Magyar Könyvszemlé-ben (1902). ,A porosz állami könyvtárak lajstromozási rendszeréről” (3.p.): vagy előbbre „1902-ben - rövid inaskodás után, amelyet a Parlamanti Könyvtárban töltött - ott találjuk Szabó Ervint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában ...” A 15. sz.jegyzet ben hivatkozott írásában pedig ez olvasható: „Egyetemi hallgató korára esik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára 1902-ben megjelent közel 900 lapos nyomtatott katalógusának szerkesztői munkája . . .” (9.p.) Helyesen: A Könyvszemle-tanulmány 1900-ban jelent meg, akkor, amikor már túl volt a parlamenti könyvtári gyakornokoskodáson, s megbízással a kamarai könyvtárat rendezte. (Vö. Walleshausen im.) Egyetemi tanulmányait 1899-ben befejezte, csak doktori szigorlatát tette le később. Az utóbb hivatkozott Kőhalmi tanulmányban nem esik szó arról, hogy a kamarai katalógust, mint már véglegesített könyvtáros szerkesztette. Az ungvári katalógust, a porosz instrukciókról írt tanulmányt, továbbá a kamarai könyvtár és Pulszky Ágost könyvtárának nyomtatott katalógusát felsorolva, Kőhalmi Béla megvonta a mérleget: „Ez volt a pályakezdése.” (Uo.) Ez bizony hiányos felsorolás! E könyvtárosi korszakának összegezésében az alábbiakra! támaszkodunk Varró István: Szabó Ervin és a Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtára. » Magyar Könyvszemle, 1960.2.SZ. 183-193.p. (Némileg rövidítve közli a 12.sz.jegyzetben hivatkozott összeállítás a 232-239. p-n Kiválóan tudtuk hasznosítani a korszakhoz kapcsolódó fonásokat közlő közleményként Berényi Márta-Tóth Róbert: Szabó Ervin a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtárában 1900-1904. = Levéltári Szemle, 1977. 2.sz. 325-335.0. Végül legújabban és mindmáig legteljesebben tárgyalja a témát Walleshausen Gyulának a 17.sz.jegyzetben már hivatkozott kitűnő tanulmánya. 26 Ld. a 2.sz.jegyzetet. 27 Soósjál: Szabó Ervin pályakezdése és a magyar századelő kulturális indulásai. - Magyar Tudomány, 1973. 9.sz. 578.p. 2 8 Szabó Ervin nem volt, nem lehetett „tanult” könyvtáros. Ismereteit a gyakorlatból és a szakirodalomból gyűjthette. Ma már szinte reménytelenül rekonstruálhatatlanok olvasmányai. Látható nyomai a recenziók, a hivatkozások. Ezek ekkor német nyelvű ,.forrásvidékre” utalnak, melyek áttételesen közvetítik az angolszász könyvtári törekvéseket, s ezekből men't a korabeli hazai szakirodalom is. (Jellemző, hogy a Magyar Könyvszemle csak 1906-tól közölte a The Library Journal tartalomjegyzékét! - Ld. ott a 181-182. p.-n.) Varró István arról ír, hogy Szabónak szoros kapcsolatai voltak USA-beli intézményekkel, szakemberekkel, levelezett MelvU Dewty-val. De az utóbbinak is csak 1912-ből maradt fenn nyoma! (Vö. Szabó Ervin: Hol az igazság? Bp. Magvető, 1917. 439.p.) Ugyanakkor forrásunk van arról, hogy Szabó Ervin már 1896-ban találkozott Henry La Fontain-nel, a brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai Intézet egyik alapítójával (Szabó Ervin levelezése im. ЗЗЗ.р.) Mindenek előtt eléggé „forró nyomnak” kell tekintenünk azzal a Mandello Gyulával való kapcsolatot, aki még 1895-ben a brüsszeliek figyelmébe ajánlotta Dewey decimális rendszerét. Walleshausen Gyula egyértelműen Mandello-t jelöli a Dewey-rendszer alkalmazásában forrásként. Csakhogy némi ellentmondás van, mert egyfelől azt írja, hogy „Szabó Ervin igen gyorsan elkészült” a könyvtár tervezetével, melynek felállításában már alkalmazta a feltárásban és a raktározásban a tizedes rendszert, ugyanakkor a Közgazdasági Szemle 1902-től közli a tizedes rendszer számaival a külföldi és hazai közgazdasági irodalom bibliográfiáját. Másfelől igaz ugyan, hogy a kortárs legkiválóbb könyvtárosok is értesültek már a Dewey-rendszerről (pl.Kudora Károly 1893-ban megjelent Könyvtártan-ában már röviden ír róla, vagy Gyaluy Farkas járt a brüsszeli intézetben, stb.), de éppen ekkorra a hazai állásfoglalások a rendszer ellenzésére váltanak át. (Vö. pl. Esztegár! László: Jelentés az 1900-iki párizsi bibliográfiai és könyvtámoki kongresszusról.I» Magyar Könyvszemle, 1901. 183-190. p.) Feltehetően mind Kudorának , mind Szabó Ervinnek Graesei: Grundzüge der Bibliothekslehre с. 1890-ben Lipcsében megjelent munkája volt az egyik forrása, hiszen mindketten hivatkoznak rá, sőt Szabó Ervin 1902-ben már a friss kiadásra is (vö. Berényi-Tóth im. 329.p.), illetve Graesel Handbuchjáról recenziót is írt (vö. Gyűjtemény, 52-62.p.). A korabeli magyar szakemberek úgy tudták, hogy a tengeren túliak „a tudományos könyvtárt . . . európai mintára csinálták meg. (Vö. Ferenczi Zoltán: Az olvasásról a köz- és népkönyvtárakkal kapcsolatban.'= Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907. 22.sz. 77-79.p.) Mindezek után is csak feltételezhetjük, hogy Szabó Ervin 1900-ban a nyilvános szakkönyvtár megvalósításában már public library-elemeket használt fel. 29 Ferenczi Zoltán imént hivatkozott írásán kívül ld. még uo.: A nép- és városi közkönyvtárakról ■* Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907.l.sz. 13—18.p. 30 Idézi Berényi-Tóth im. 326.p. 31 Szabó Ervin: A porosz állami könyvtárak lajstromozási rendszere. = Magyar Könyvszemle, 1900. 284-296.p. közli a Gyűjtemény, 429—447.p. 32 Im.Gyűjtemény 434, illetve 447. p. 33 Szabó Ervin írja az aradi kamara kérésére és tájékoztatására, s idézi Berényi - Tóth im. 328. p. 34 A szakirodalomban tisztázottnak, részletesen tárgyaltnak tekinthető Szabó Ervin szerepe a tizedes rendszer magyarországi meghonosításában éppúgy, mint egyetemes terjesztésében és fejlesztésében. így ezt itt tovább részletezni fölöslegesnek ítéljük. Hivatkozunk Remete László ezirányú feltáró munkájára, így Szabó Ervin és a decimális rendszer ■= Könyvtáros 1968.9.sz. 515-519.p.c. és már írásaira, továbbá Szabó Ervin levelezésének kapcsolódó darabjaira. 35 Gyűjtemény 50., illetve 48. p. 36 Vö. Gulyás recenzióival: Magyar Könyvszemle, 1902.504-509.p. illetve uo. 1904. 480-482.p. 18 129
