A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-1982

Kiss Jenő: Az INTAMEL és budapesti közgyűlése

magyar anyagot), amelyben „könyvtár a könyvtárnak” tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy mit szerezzenek be az adott ország irodalmából, elsősorban kézikönyveiből. A tagkönyvtárak beszerzési munkáját könnyíti meg ezzel a szolgáltatással.6 Szorgalmazza a kiadványcserét is, sőt néhány esetben a sokkal bonyolultabban szervezhető személycsere is sikerrel járt egyes könyvtárak között. Folyamatosnak nevezhető — hiszen az éves közgyűlésekhez kapcsolódik — a személyes tapasztalatcsere, amelyre eddig 17 ország 60 könyvtárában nyűt lehetősége azoknak, akik minden közgyűlésen részt tudtak venni. A szervezet dokumentációja (jelenleg a canberrai Nemzeti Könyvtárban) tartalmazza a működés során keletkezett tanulmányokat, ajánlójegyzékeket, jelentéseket és felméréseket, és valamennyi tagnak folyamatosan rendelkezésére áll.

A szervezet középtávú tématerveit az IFLA középtávú (1981—1985) programja tartalmazza. A következő fontosabb témákkal kívánt ebben az időben foglalkozni:

— a nagyvárosok könyvtári hálózata,

— könyvtári épületek,

— szakrészlegek a nagyvárosi könyvtárakban,

— katalógusrendszer a nagyvárosi könyvtárakban,

— a feldolgozás és a kölcsönzés gépesítése,

— az etnikai és nyelvi kisebbségek könyvtári ellátása,

— szakkönyvtári feladatok a városi könyvtárakban,

— az on-line információs szolgáltatások használata.7

Mint említettem, a FSZEK 1976-ban lépett az INTAMEL tagjai sorába, de csak 1979-től kapcsolódtunk be aktívan a szervezet tevékenységébe. Az 1979. évi bécsi közgyűlésen Szőke Tibomé, a könyvtár főigazgatóhelyettese, az 1980. évi glasgowin pedig e sorok írója vett részt. A bécsi közgyűlésen merült fel a javaslat, hogy valamelyik következő közgyűlésre Budapesten kerüljön sor. Ennek megfelelően - az illetékes magyar szervek előzetes engedélye alapján — a glasgowi közgyűlésen hangzott el a hivatalos meghívás, amelyet az INTAMEL tagjai örömmel fogadtak. így került sor 1981. augusztus 23—29. között az INTAMEL közgyűlésére — először szocialista országban — Budapesten.

A közgyűlésen 3 kontinens 14 országából, 26 város 30 könyvtárának összesen 41 képviselője vett részt.8 Az INTAMEL tagjain kívül elfogadta meghívásunkat néhány olyan nagyvárosi könyvtár képviselője is, amelyek nem tagjai a szervezetnek. Az ünnepélyes megnyitón a főváros nevében Farkasinszky Lajos tanácselnökhelyettes, a Művelődési Minisztérium nevében Sárdy Péter osztályvezetőhelyettes, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete nevében Balázsné Veredy Katalin titkár üdvözölte a közgyűlést, a- melyet Pieter van Swigchem, a hágai városi könyvtár igazgatója, a szervezet elnöke nyitott meg.

Az 1981. évi INTAMEL közgyűlés fő szakmai témája a szakrészlegek szerepe a nagyvárosi könyvtárban volt. A vitaanyagot az OSZK-KMK — személy szerint Mándy Gábor — készítette az INTAMEL segítségével. Ez tulajdonképpen egy nemzetközi felmérés volt, amelynek során söszesen 47 könyvtár válaszolt a szakrészlegekkel kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálat során felhasználták azt a statisztikai felmérést is, amelyet 1974-75-ben John T. Parkhill vezetésével a torontói városi könyvtár készített ugyancsak az INTAMEL égisze alatt a nagyvárosi könyvtárak szakrészlegeiről és különgyűjteményeiről.9 A közgyűlés résztvevői nemcsak az előzetes tanulmányt, hanem a vitakérdéseket is előre megkapták. A bevezető előadást Papp István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója tartotta. A vita élénk és színvonalas volt. Ennek során William A. G. Alison, Friedrich Andrae, Robert F. Atkins, Brian H. Baumfïeld, Anna Bimkova, Sten Cedergren, Alan Howe, Piet Schoots, Godfrey Thompson és Helena Zarachowicz fejtették ki véleményüket, elsősorban a szakrészleges megoldásnak az állományépítésre, valamint a személyzet alakítására gyakorolt hatásáról. A tanulmánynak a vita alapján átdolgozott szövegét, valamint a hozzászólásokat - a vitában résztvevők ugyanis vállalták, hogy az itt élőszóban elmondott véleményüket írásban is megküldik - az INTAMEL és a KMK támogatásával 1983-ban közreadtuk.10

A budapesti közgyűlés második szakmai programjára a nagyvárosi könyvtárak szakkönyvtári feladatainak megvitatására azután került sor, miután a vendégek — az egyes osztályok vezetőinek kalauzolásával — megtekintették központi könyvtárunkat. Ez gyakorlatilag az első vita folytatását és a mi gyakorlatunk ismertetését jelentette.11 Az idő hiánya sem engedett alaposabb vitát kibontakoztatni, de arra is bizonyságot szolgáltatott ez, hogy egy ilyen közgyűlés napirendjére egy vitakérdésnél többet nem szabad tűzni. Annál is inkább, mert szakmai látogatásokra is elegendő időt kell hagyni. A budapesti közgyűlés résztvevői a FSZEK központi könyvtárán kívül megtekintették a kelenföldi főkönyvtárat (egyébként a közgyűlés tanácskozásai az ezzel egy épületben lévő Budapesti Művelődési Központban zajlottak), az Országgyűlési Könyvtárat, a győri megyei, valamint városi könyvtárat, a Pestmegyei Művelődési Központot és Könyvtárat, a pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat, az esztergomi Bibliotékát és az Országos Széchényi Könyvtár városi építkezését.

A szakmai programok mellett vendégeink megtekintették a Nemzeti Galériát, a Budapesti Történeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Keresztény Múzeumot Esztergomban, a Kovács Margit múzeumot Szentendrén. A Bartók Emlékházban Lux Erika és a Budapesti Fúvósötös tolmácsolásában magyar szerzők műveiből hallgattak hangversenyt. A fővárosi tanács a Budapesti Történeti Múzeum renaissance termében fogadást adott a résztvevők tiszteletére.

A közgyűlés — könyvtárunk első nagyszabású nemzetközi vállalkozása — jól sikerült. Erről tanúskodnak a nemzetközi sajtóban a konferenciáról megjelent cikkek,12 de az azóta lezajlott INTAMEL közgyűléseken szerzett személyes tapasztalataink is. A szakmai tanulságok hasznosítására a mindennapi munkában kerül sor.

Kiss Jenő