A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980

Biró Ferenc - Csemák Béláné - Tverdota Miklósné: A 12-es könyvtár története

A 12-ES KÖNYVTÁR 50 ÉVES TÖRTÉNETE

1979-ben ünnepelte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállásának 75. évfordulóját, s ezzel egyidőben lett 50 éves a 12. sz. kőbányai kerületi könyvtár, az utolsó azok közül a fiókkönyvtárak közül, amelyek a felszabadulás előtt alakultak, az ötödik azok sorában, amelyeket a 25 éves ellenforradalmi időszakban létrehoztak.

Kőbánya ma már földrajzilag nem peremkerülete Budapestnek, a főváros mértani középpontja ugyanis e kerület területére esik.1 Közigazgatási története 1873-ban kezdődött, amikor a főváros önálló X. kerületévé vált, hozzácsatolva Rákosfalvát és Tisztviselőtelepet. Az előbbi 1935-ig, az utóbbi 1950-ig tartozott a X. kerülethez.2 így nem mondható, hogy a kerületnek 1929-ig nem volt városi könyvtárfiókja, hiszen 1913-ban a Százados úton (akkor a X. kerület, 1950 óta a VIII. kerület) nyílt meg a 3. sz. könyvtár. Csak az a tény, hogy a mai 32.54 km2-es Kőbányának kellett várnia a könyvtárra 1929-ig. 1920-ban iparból élt a kerület lakosainak fele (50,9 %), s vagyonából a lakosság 4,4 %-a.3 E két adat önmagában igazolja a kerület munkásjellegét.

1926. november 13-án, amikor dr. Bánóczi László szociáldemokrata városatya, bizottsági tag indítványozta és a könyvtári bizottság elfogadta, hogy Kőbánya lakossága számára könyvtár állíttassék fel4 — a Népszava hírt adott a házfeloszlatásról, új országgyűlési választások kiírásáról. „Tiszta választást!” címmel írták a vezércikket, s más helyen „Bethlenék a nyílt szavazási terrort december 12-én és 14-én akarják lefolytatni”. 1926-ban a X. kerületben az MSZDP 3146 szavazatot szerzett, a leadott szavazatok 34,8 %-át.5

Az utókor anélkül, hogy erre közvetlen írásos bizonyítéka lenne, összefüggést vélhet'e választási eredmény és ezt követően a könyvtár létesítése között. Bár az 1926. évi javaslat és a tanácsi XI. ügyosztály leirata között két év telt el, mégis az 1928. október 14-i leirat közli, hogy „а X. kér. Kolozsvári út 39. sz. fővárosi kislakásos bérházban két üzlethelyiséget fenntartottunk könyvtár céljaira”.6

A könyvtár igazgatója „helyszíni szemle” alapján megírta, hogy a nem egészen 20 m2 -nyi alapterület túl kicsiny ahhoz, hogy egy fejlődőképes fiókkönyvtárat befogadhasson. 3000—3500 kötet könyv helyezhető el szerinte, „s ez a kötetszám egy kezdő külvárosi fiókkönyvtárnak elegendő is” [volt az igazgató véleménye] , bár jelezte, hogy „legfeljebb két éven belül a helyiség nagyobbítására szükség lesz”.7

1929- 1944

Az 1928-as Évkönyvben jelentik: ... a Kolozsvári úti helyiség berendezési munkálatai teljesen befejeződtek, az új fiókkönyvtár megnyitása pedig a következő esztendőre maradt.”8

1928. májusától egy fő havidíjas állást kért a könyvtár vezetősége a fiók számára. 16 000 pengőt engedélyezett Budapest Székesfőváros Tanácsa költségvetési keretként, amiből 4000-et berendezésre, 12 000- et könyvbeszerzésre fordítottak.

1929. május 1-én nyüt meg a könyvtár, amely a fennmaradt leltár alapján, rendelkezett a legszükségesebb felszerelési tárgyakkal. 1929. február 23-án engedélyt kértek, hogy 635 pengőért írógépet is vásárolhassanak, s a nyitás előtti napon, április 29-én kértek 4 db villanykörte védőkosarat is.9

A Fiókkönyvtárak címszó alatt az 1929. évi beszámolóban ugyan nem szerepel az új könyvtár nyitása (létezéséről csak a statisztikai táblázat tudósít), de figyelemreméltó az a megjegyzés, hogy: „A közönség özönlése könyvtárainkba olyan mértékű, hogy ha a tagfelvételt nem korlátoznók, könnyűszerrel megkétszerezhetnék forgalmunkat.”10

Az új könyvtár működését mindenesetre már megnyitásakor korlátozták, hiszen a 18 és fél m2-en nem fogadták a gyermekolvasókat és olvasóterem sem volt. Heti 21 órás nyitvatartási idővel indultak, de fél 6 után csak egyetlen napon volt nyitva a könyvtár. A könyvtár vezetője Romhányi Károly volt, amint ez a Magyar Minerva VI. kötetéből kiderül. A FSZEK történetére vonatkozó elsődleges forrást jelentő Évkönyvekben ugyanis csak 1933-tól közölték az egyes fiókkönyvtárak személyzetének névsorát.

66