A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
A kamara 1714-ben újabb intézkedéseket tett Buda gazdasági helyzetének megismeréséért. A Vár, a Horvát-, a Halász- és a Rácváros helyrajzi felvételével Prati Fortunatus3s kamarai szolgálatban álló mérnököt bízta meg. A felmérés a város állapotának legkisebb részletére is kiterjedt. Számbavette az ép és a megrongált házak számát, a sértetlenek terjedelmét, a helyiségek számát, a dunai és a svábhegyi vízvezetékek állapotát. A városrendezési szempontokat szem előtt tartva közölte a terek és az utcák pontos leírását. Az írásbeli beszámolót térképmelléklettel és a vízvezetékek helyreállítási javaslatával kellett kiegészítenie. A térkép ez ideig még nem került elő, de a magyarázatul szolgáló részletes leírás Buda XVIII. század eleji állapotának hű tükre.36 Pest városát ábrázoló legkorábbi térképünk37 az 1710-es évekből való, csak fénymásolata ismeretes. Az utcahálózaton kívül a telkeket is feltünteti számozás nélkül. Römer Flóris Pest topográfiájának elkészítéséhez használta fel a másik, XVIII. század elejéről származó kéziratos térképet. Römer kutatásai szerint ez a Belváros 1720 körül készült és 1750-ig folyamatosan javított és bővített alaprajza.38 A házszámokat és a telekkönyvi számokat is feltünteti. A térképről 1830- ban rézmetszet39 is készült. A másolat nem követi mindenben az eredetit. A városfalakat elrajzolta. A metszeten 22 felirat van, de ezek közül néhány téves. A hajóhivatalt sóhivatalnak, a piarista rendházat hercegi rezidenciának nevezi. A Prati-féle felmérés után néhány évtizeddel később, 1743-ban került sor újra nagyobb szabású felmérésre. A megbízást Pest város tanácsától Matthey40 mérnökkari tiszt kapta meg. Térképe a Rákos árok és az általános városkép szempontjából figyelemre méltó, de a részletekre vonatkozóan nem használható. A hazai földmérés és térképírás történetében kiemelkedő helyet foglal el Mikoviny Sámuel41, aki elsőként művelte a geodéziát matematikai alapon. Ő tekinthető a tudományos kartográfia magyarországi alapítójának. Csillagászati helymeghatározásaival és méréseivel évtizedekkel megelőzte hazánkban a katonai felmérések pontosságát. 1728-ban kezdte el térképezési munkálatait, hogy Bél Mátyás megyei monográfiáját térképekkel lássa el. Megyei térképei mellett jelentősek vízépítési és lecsapolási munkákhoz készített térképei. Bendefy László két fővárosi vonatkozású Mikoviny-térképet ismertet. Feltételezése szerint a hajóhíd javításával vagy újjáépítésével volt kapcsolatos a budai Várhegy térképe40, amely a Várhegy déli részét, a Krisztinavárost, a Tabánt, a pesti oldalon a Margit-hídtól a Vigadóig terjedő Duna-par- tot ábrázolja. A másik Pest-Budáról készített térképe43 a középkori vár alaprajzát mutatja be a török kivonulása utáni állapotban. Mikoviny elméletileg is foglalkozott kartográfiával. Bél Mátyáshoz intézett levelében44 a térképkészítés módszereit ismerteti, feltárva a XVIII. századi földmérés és térképszerkesztés tudománytörténeti helyzetét. A budai vár területét ábrázolja François Langer hadmérnök százados 1749. évi kéziratos térképe.45 A két város fejlődését szemléltetően mutatja be Waczpaur Lénárd 1764-ben készített térképe.46 A Belvárost és a budai Vámegyedet csupán utcahálózatával ábrázolja. Élesen kirajzolódik a bástyákkal körülvett Pest, a Váci, a Hatvani, a Kecskeméti kapu, a Belváros már akkor kiépült tere, a Városház tér. Részletesen ábrázolja a külterület vízrajzát, a külvárosok mezőgazdasági jellegét, a majorok, szőlők elhelyezkedését. Feltünteti a városból kivezető utak — a Váci út, a Kerepesi út, a Baross utca és az Üllői út — vonalát. Az első hivatalos városmérések térképei a XVIII. században, II. József korában Az első hazai, folyamatos kartográfiai munkálatokat, a 23 évig tartó úgynevezett I. katonai felmérést47 1764-ben — Mária Terézia rendeletére — kezdték meg. Mivel ezek a felvételi lapok főleg katonai célt szolgáltak — városaink esetében csak az utcahálózatot ábrázolják, legfeljebb a nevezetesebb épületek alaprajzát adják — ezért topográfiai célra korlátozott mértékben használhatók. Ennek ellenére figyelemre méltóak, számbavételük, tudományos feltárásuk a helytörténeti kutatás számára elengedhetetlenül fontos lenne. A katonai térképezéssel párhuzamosan az 1763. évi rendeletre, amely elsősorban adópolitikai célokat szolgált, a városok is megkezdték területük feltérképezését. A rendeletet Pesten és Budán — az ország többi királyi városaihoz viszonyítva csak később — II. József újabb rendeletére 1785-ben hajtották végre. 118
