A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
FŐVÁROSUNK TÉRKÉPEINEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Bevezetés Évszázadok során hazánk területéről, egyes részeiről, városainkról készült térképek szinte nélkülözhetetlen forrásértékű adatokat rejtenek a különböző tudományágak kutatói számára. Érthető tehát, hogy egyre bővül azoknak a köre, akik kutatásaikhoz a régi térképek adatait használják fel, vagy akik pusztán érdeklődésből tanulmányozzák a kartográfia történetének szép remekeit. A fővárost ábrázoló kéziratos és nyomtatott térképek jelentősebb hányada a különféle közgyűjteményekben — levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban — található. A gyűjtemények nyilvánvalóan nemcsak a térképek összegyűjtését, megőrzését tekintik feladatuknak, hanem térképállományuk pontosabb számbavételét, teljesebb feltárását is. Tanulmányunk célja, hogy áttekintést adjunk a fővárosi vonatkozású térképekről, időrendben haladva a térképezés nagy korszakainak kiemelkedő alkotásait ismertessük, továbbá azokat a térképeket mutassuk be, amelyek nélkülözhetetlenek a főváros helyrajzi történetének feltárásához. Segítséget kívánunk nyújtani azoknak a kutatóknak és érdeklődőknek, akik egy-egy korszak településtörténetének kutatásával, a várostervezés, városépítés történetével, a műemlékvédelem kérdéseivel, utcatörténettel stb. foglalkoznak. A budapesti vonatkozású térképek vázlatos történetét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest- gyűjteménye térképállománya alapján kíséijük figyelemmel, kiegészítve azt más, budapesti közgyűjteményben található térképekkel is. Az anyag szerteágazó nagy teijedelme miatt elsősorban a fővárosi polgári térképezés folyamatát és eredményeit, ezzel párhuzamosan a térképkészítést megelőző városmérés műszaki munkálatait vizsgáljuk, feltárva a térképek felhasználhatóságának mértékét a helytörténeti kutatásban. Térképtörténeti és helyrajzi kutatások A térkép a gyakorlati élet különböző területeinek — ipar, mezőgazdaság, közlekedés, közigazgatás, hadvezetés, várostervezés stb. — nélkülözhetetlen eszköze. A térképkészítés az ábrázolni kívánt terület felmérésén alapszik. A felmérés adatainak sík területen való ábrázolásával készül a meghatározott méretarányú úgynevezett alaptérkép, amelyet számos tudományág felhasznál. Irmédi-Molnár László meghatározása szerint „... az általános térképtörténet feladatának tekinti, hogy felkutassa az összes lehetséges térképeket, amelyet az emberiség hajnalától a mai napig készítettek. Ezt a hatalmas anyagot.... történeti és időbeli sorrendben tálja fel, kiemelve a legtipikusabb módszereket és eljárásokat, amelyek a későbbi térképezésre nagy hatást gyakoroltak.”1 A térképtudományi kutatások eddigi eredményeit jobbára háromféle aspektusból történt vizsgálódások — az általános térképtörténeti, könyvészeti, valamint a helytörténeti kutatások — segítették. Elsősorban Fodor Ferenc, Irmédi-Molnár László, Gazdag László, Bendefi László munkásságára2 hivatkozhatunk, továbbá azokra a kisebb-nagyobb résztanulmányokra, amelyek egyes korok térképírásának történetével, térképészek életrajzával, munkásságával foglalkoznak. Úttörő jelentőségű volt az Országos Levéltár kéziratos térképeinek katalógusa3, valamint a Magyar geodéziai irodalom című bibliográfia4 összeállítása. A térképek katalogizálásával foglalkozik Nagy Júlia és Vagács Antal összeállításában a Térképek katalogizálása5 című kiadvány. A régi kéziratos térképek feldolgozásához a Levéltárak Országos Központja készítette el a mindenre kiteijedő szabályzatot. A fővárosi vonatkozású térképek adatainak összegyűjtésére több kísérlet történt. A Budapest történetének bibliográfiája 1. kötete6 nemcsak az eredeti térképeket, hanem a könyvekben, folyóiratok115
