A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Tóthné Tamás Éva: A prézensz gyűjtemény helye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rendszerében
Az épület A FSZEK 1975. évi munkatervében szerepel először a VII. kér. Lenin krt. 26. szám alatti újonnan kiutalt helyiség könyvtári üzemelésre történő rendbehozása.9 Az építési és átalakítási munkák érdemlegesen 1979-ben indultak meg. A bejáratot a tervezők a Kertész utcai oldalra tették át, megszüntetve a Lenin körút felőlit. A kétszintesre kialakított helyiség kb. 400 m2, két 45—45 személyes olvasóterem, egy gyorstájékoztatásra alkalmas szoba „mini” lapozgatóval és egy hangtár-stúdió kialakítására került sor. összesen százan használhatják egyidejűleg a helyiséget. A nyitvatartás A nyitvatartási idő a hálózat egységeiben szokásosnál hosszabb, heti 52 óra. Naponta 9—20-ig tart nyitva, szombaton és vasárnap 4—4 órát. A zárvatartási nap a csütörtök, figyelembe véve a FSZEK központ szerdai zárvatartását. A szünnap azon túl, hogy megoldja a dolgozók heti szabadnapját, alkalmas lesz könyvtári órák tartására és helyet biztosíthat központi továbbképzési programokhoz is. Az igénybevevők köre A VII. kerület a főváros egyik legkisebb alapterületű és egyik legzsúfoltabb kerülete, 2,1 km2-en 92,5 ezren élnek. Az új részleg elsősorban a VII. kerületi lakosok, az itt tanulók és dolgozók helybenolvasási igényeire számít. Az olvasóterem állománya, belső centrális elhelyezkedése és hosszabb nyitvatartása alkalmassá teszik a FSZEK hálózati feladatainak segítésére is. Javítja a hálózat szűkös helybenolvasási lehetőségeit, hatóköre tehát megfelelő propagandamunkával kiterjedhet a kerületen túl is. A belső kerületekben (az V., VL, VII. és VIII. kerületben) összesen 13 393 gimnáziumi és szakközép- iskolás tanuló van és közel ötezer (4906) a hetedik és nyolcadik osztályosok száma10, és igen jelentős a szakmunkástanulók száma is. A felsorolt adatokból már érzékelhető, hogy elsősorban a 14 éven felüli fiatalok tanulását, nyugodt helybenolvasását kívánja segíteni az új létesítmény. Ez a korosztály — ma már ide tartoznak a hetedik, nyolcadik osztályosok is — nem számíthat a nagy olvasótermekkel rendelkező tudományos és szakkönyvtárakra az érettségik és felvételik idején, a tanulmányi versenyeknél és a különböző szintű pályázatoknál, hiszen az ülőhelyek száma szűkös, a felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak is kevés. Az új nevelési-oktatási tervvel összefüggő iskolán kívüli programok is nagyobb szerepet szánnak a könyvtáraknak, több, könyvtárban megoldható feladatot adnak a diákoknak. Az oktatási szempontok előtérbe helyezésén túl — a részleg állománya az 1945 utáni időszakot reprezentáló magyar könyvtermés gyűjteménye is lesz, ezért új igények jelentkezését várjuk. Reméljük, hogy a felnőtt lakosság tanulásának, önművelésének, hasznos szabadidő eltöltésének is színtere lesz az új olvasóterem. Az állomány gyűjtése Szabadpolcon kb. 10 000 kötet könyv és 200—250 féle folyóirat elhelyezésére nyílik lehetőség, a tö- mörraktárban további kb. 20 000 kötet könyv és bekötött folyóirat tárolására számíthatunk. A válogatás önmagában sok hibalehetőséget rejt, hiszen sem az értékítélet nem lehet tökéletes, sem a várható és köztudottan állandóan változó igényt nem könnyű előre bemérni. E problémára utal Kertész Károly a már említett művében:11 „Amennyire fontosnak tartják a В-típusú könyvtárak a tájékoztatás kézikönyv-bázisának összeállítását, annyi bizonytalanság tapasztalható a ,hazai könyvkiadás 1945 utáni időszakát reprezentáló prézensz gyűjteménnyel.’ A fogalom is csak a Szakmai irányelvekkel lett közismertté, de jelenséggé’ még nem vált. A prézensz funkció kifejezi és elmélyíti azt a követelményt, hogy a városi könyvtárak már nemcsak kölcsönkönyvtárak, amelyek ad hoc jellegű tájékoztatást is nyújtanak 111