A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Tóthné Tamás Éva: A prézensz gyűjtemény helye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rendszerében
A PRÉZENSZ GYŰJTEMÉNY HELYE A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR RENDSZERÉBEN A FSZEK kerületi egységei a könyvek kölcsönzésén kívül mindig fontosnak tartották a könyvek helyben való használatát is, azaz kézikönyvtárukat a helyi adottságokhoz igazítva bővítették, állományrészüket feltárták, a kihasználtságukat figyelték.1 1965-ben, a hálózat akkori két legnagyobb olvasótermében történt felmérés alapján az újpesti könyvtár kézikönyvtári állománya 1746 kötet könyv, 85 féle napüap és folyóirat volt, a Kertész utcai könyvtáré 1200 db könyv, 4 napilap, 19 hetilap és 23 féle folyóirat. A felmérés összegezésekor már akkor felmerült az igény a tanulóifjúság számára a kötelező olvasmányokhoz kapcsolódó irodalom mindenkori hozzáférhetőségének biztosítására és a közművelődési szintű társadalomtudományi művek prézensz példányainak bővítésére.2 Az eltelt időszak fejlődését két számadat jól mutatja: ma a kőbányai könyvtár helyben használható állománya: 14 588 db könyv, 3774 db hanglemez, 2068 dia és 388 féle folyóirat, s a kelenföldi könyvtáré is több mint 10 000 kötet könyv és számos folyóirat. A mennyiségi fejlődés velejárója, hogy előtérbe kerülnek a tartalmi kérdések: mit foglaljon magába a megnövekedett gyűjtemény, milyen alapelvek szerint történjen a válogatás. Szakmai irányelvek, hálózatfejlesztési elképzelések A hetvenes évektől kezdve szakmai irányelvek körvonalazták a különböző nagyságrendű könyvtárak szolgáltatásait és állományösszetételét, megszabva a kézikönyvtár és a prézensz állomány nagyságát és összetételét is. A felsőfokú, általános könyvtári ellátásra alkalmas „A” típusú (megyei és több kerületre kiterjedő közművelődési könyvtár) helyben használható állománya az „Irányelvek”3 szerint „a magyar és világnyelveken megjelenő kézikönyvek, általános és szakmai segédkönyvek gazdagon válogatott készletével és a hazai könyvkiadásból a XX. századot reprezentáló prézensz gyűjteménnyel rendelkezik, s így a szakirodalmi ellátás területi bázisa és „központja”. A „B” típusú, középfokú általános könyvtári ellátásra alkalmas könyvtár ,,a magyar nyelven megjelent kézikönyvek és általános segédkönyvek gazdag készletével, a világnyelvek legfontosabb általános szintéziseivel és a hazai könyvkiadás 1945 utáni időszakát reprezentáló prézensz gyűjteménnyel rendelkezik.” Az országos szakmai elképzelésekhez igazodva a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezeti továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések között szerepel a prézensz könyvtár gondolata is: „A fővárosban a színvonalas közművelődési könyvtári szolgáltatásnak nélkülözhetetlen eleme, hogy legalább egy-két — centrális, Ш. jól megközelíthető — helyen mindenkor hozzáférhető legyen a közművelődési könyvtári állomány egy példánya és emellett egy széles spektrumú periodikagyűjtemény helyben olvasás céljára.”4 A hálózat egységeinek minőségi fejlesztése és összehangolása érdekében elkészültek a gyűjtőköri szabályzatok5 , amelyek a könyvállomány gyűjtésének mélységére vonatkozóan adnak részletes útmutatást, igazodva a könyvtárak nagyságrend szerinti differenciálódásához. A gyűjtőköri szabályzatok körvonalazzák a helyben használható dokumentumok körét is. Prézensz könyvtár — prézensz részleg A tervben szereplő prézensz könyvtárak közül elsőnek egy kerületi főkönyvtár szervezeti keretén belül alakul ki prézensz gyűjtemény,, bizonyos értelemben módosítva az eredeti gyűjtőköri elképzeléseken is. A teljes közművelődési állomány egy-egy példánya helyett széles körű általános olvasótermi állományt gyűjt és érdemi válogatást biztosít a magyar könyvtermésből. Ugyanakkor részt vállal a hálózatban kialakult feladatmegosztásból: a meglévő képzőművészeti (12. kvt.), természettudományi- biológiai (3. kvt.), zenei (több helyen), műszaki (több helyen), és az alakuló109
