A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1977-1978

Remete László: A szociológiai dokumentumbázis és információszolgáltatás helyzetéről, fejlesztési programjáról

Ugyancsak intézkedést kíván a magyar szociológia története szempontjából forrásértékű hazai és külföldi kéziratos dokumentumok gyűjtése. Ezek felkutatásával, beszerzésével, másoltatásával jelenleg a legkülönbözőbb intézmények foglalkoznak. A kijelölt országos szakkönyvtárhoz azonban nem jutnak el az esetenként a tengerentúl felkutatott dokumentumok, vagy azok másolatai.

1.1.2.2. A könyvtárak ellátottsága újabb külföldi szakirodalommal

1.1.2.2.1. Vizsgálatok a szakirodalmi ellátottságról

A KMK 1969-ben adta közre széles körű vizsgálatokra épülő jelentését, amely szerint az 1963-1965-ben külföldön megjelent szociológiai könyvek 70 százaléka, az 1964-ben megjelent szakfolyóiratok 44,5 százaléka legalább egy hazai gyűjteményben megtalálható volt. Az 1960-as évek végétől viszont kiszélesedett a hazai szociológiai kutatás, új intézmények jöttek létre önálló gyűjteményekkel, a határtudományokat gyűjtő könyvtárak is mind szélesebbre tárták szerzeményezésüket a területüket érintő szociológia előtt, ennek nyomán lényegesen kiszélesedett a külföldi szakirodalom szerzeményezése is. A gyors fejlődést tükrözték a FSZEK összegezései a kurrens külföldi szociológiai folyóiratok hazai rendelésére vonatkozó 1971-es, 1972-1973-as és 1974-1975-ös felmérésekből. Az utóbbi "Kurrens külföldi szociológiai folyóiratok Magyarországon 1974-1975-ben" cím alatt 52 fontosabb gyűjtemény adatait egyesítette és kimutatta, hogy kereken 900 külföldi szociológiai, vagy e szempontból fontos határterület lapjai közül kereken 700 megtalálható volt nálunk. A KMK által vizsgált 1963-as helyzettel szemben izehát csaknem 100 százalékos javulás következett be: 44,5 százalék helyett 1974-1975- ben kereken 80 százalékos volt a kurrens külföldi periodikák jelenléte a hazai könyvtárakban.

A könyveket illetően hasonló újabb felmérés nem történt, de kézenfekvőnek látszik, hogy e téren is jelentős a fejlődés. Ezt valószínűsíti, hogy a FSZEK szociológiai osztálya 1974-1975 óta a hazai könyvtárakba beérkező külföldi szociológiai művek központi katalógusába évenként átlag 1800-2000 könyv céduláit dolgozza be, miközben a földkerekség egész termését évenként regisztráló International Bibliography of Sociology átlag 2200-2400 könyv címét közli, az arány tehát 80 százalék körül lehet.

Az 1960-as évek elején bekövetkezett fordulat eredményeként ma már jelentős újabb szakállománnyal rendelkezik: az MTA Szociológiai Intézete, a KSH, az MKKF, az ELTE Központi Könyvtára, s folyóiratok tekintetében az MTA Központi Könyvtára is.

1.1.2.2.2. Külföldi szerzeményezésünk hiányai

A FSZEK-nek az 1974-1975-ben megjelent külföldi periodikák jelenlétét vizsgáló felmérése szerint 200 nagyrészt elsődlegesen szociológiai /szakszociológiai/ folyóiratot egyetlen hazai könyvtárunk sem járatott, ezek között jelentős számmal szerepeltek kétségtelenül fontos periodikák /a címlistát a kiadvány függelékben mellékelte/. Az összeállításból az is kiderült, hogy egyes költségigényes lapokat párhuzamosan számos könyvtár járat. Kihasználtságukra vonatkozó vizsgálat ugyan eddig még nem történt, de idegen nyelvű folyóiratokról lévén szó, feltehető, hogy akadnak közöttük olyanok, amelyekből kevesebb példány is kielégítené a hazai keresletet. Az így nyert megtakarítással a még hiány-