A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Berza László: Budapest-gyűjtemény
5. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp. 1966., Zoltán József: Különgyűj- teményeink időszerű és távlati feladatai. = FSzEK Évkönyve 1958—1959. 108 -112.1. 6. Neuer und Alter Schreib Kalender... 1616. Nürnberg, 1616. 7. Új és Ó Kalendárium Kristus Urunk születésének való MDCLXIV. esztendőre. Béch, 1664., dr. Tóth Endréné — dr. Rapcsányi László: Egy 1664 -es kalendáriumban található egyidejű feljegyzések Zrínyi Miklós hadjáratáról. = FSZEK Évkönyve 1962. 158-171.1. 8. Gellériné Lázár Márta: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850- 1945. L- II. rész. = Századok, 1974. 5-6. sz. 1975. l.sz. 9. (Gingius de Moiry): Le bacha de Buda. Yverdon, 1765. Regény Buda 1686 -os visszavívásáról. Német és magyar fordításban is. 10. Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása... Pozsony, 1790., Gaál György: A tudós pa- lótz avagy Furkáts Tamásnak Monosbélbe... 1—6. köt. Buda, 1804—1814. 11. Jókai Mór Budapestje.Bp. FSZEK, 1974. 12. Tiszay Andor: Magyar Tanácsköztársaság röplapjai. Bp. FSZEK, 1959. 13. Kőhalmi Béla: 1848-1849 a kisnyomtatványok tükrében. Bp. FSZEK, 1959. 14. Budapest Története Bibliográfia l.köt. Bp. FSZEK, 1967. 1352—3037.tétel. 15. (Sámboky János): Hungarias loca precipus recens emendata, atque édita per —. (H.ny.n.) 1592. 16. Bállá Antal (1739-1815) mérnök, a 18.sz. második felének legkiválóbb magyar térképésze, a Duna-Tisza csatorna, a pesti Duna -part hajózási térképeinek készítője. 17. Lipszky János (1766-1826) térképész, katonatiszt, 1798 -ban Bogdanich Imre Dániel csillagásszal felmérte Magyarország határait és belső területének egy részét. 18. Doletsko Ferenc (1820 előtt -?) mérnök. Elvégezte a mai pesti utcahálózat kitűzését. 19. Faragó Éva: Képek a századvégi Buda pestről. Klösz György fényképei a Budapest -gyűjteményben. = FSZEK Évkönyve 1972-1973. 140-159.1. 20. FSZEK Évkönyve 1913. 98.1. 21. Csömör Tibor: Budapesti füzetek. = Könyvtáros. 1976. 4.sz. 243-244.1. Iljics abból ítélte meg a kultúra színvonalát, hogy mennyire szervezett a könyvtárügy; számára a könyvtárügy állapota az általános kulturáltság fokmérője volt. Krupszkája . . . Vlagyimir Iljics az első napon, amikor mint a kormány vezetője hozzám fordult, segítőtársához a népművelés területén, nem az írástudatlanság felszámolásáról mint olyanról, vagy a népvüvelés más, nem kevésbé sürgős kérdéséről kezdett velem beszélgetni, hanem éppen a könyvtárakról és a kiadókról. Lunacsarszkij A könyvtárosnak ..........nemcsak a könyvekkel magukkal, hanem az olvasókkal, az olvasóknak a könyvekhez fűz ött viszonyával kell foglalkoznia. Dienes László (1919) 96
