A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Berza László: Budapest-gyűjtemény
Feltárás A betűrendes és szakkatalógus mellett földrajzi katalógus is épül. A földrajzi katalógusban a feltárt anyag topográfiai rendezésben található, vagyis a nagyobb és kisebb fővárosi földrajzi egységek irodalmát keresők munkáját segíti. A feldolgozó munka eredményeképpen a kartotékok egész rendszere fejlődött ki. A kartotékrendszerek segítségével a könyvekben és folyóiratokban megbúvó - és a katalógus által soha ki nem mutatható - részletek tematikus feltárása is lehetséges. Az újonnan beszerzett könyvek és a több mint 200 féle folyóirat szemlézéséből naprakészen megtalálható az az anyag, amely a hétkötetes bibliográfiának kiegészítése. Természetesen a gyűjtemény állományába nem kerülő, de budapesti adatokat tartalmazó folyóiratok és könyvek figyelése, azok adatainak kigyűjtése is folyamatosan megtörténik. A feldolgozásban a plakát - és kisnyomtatvány -állomány nem szerepel. A Bibliográfia kiegészítését szolgáló kartotékanyag gyűjtése mellett készül a képkatalógus, amely a könyvekben, folyóiratokban vagy más nyomdatermékekben található metszetek, rajzok, fényképek stb. lelőhelyét és a képekre vonatkozó egyéb adatokat tartalmazza. Ez az első Budát ábrázoló fametszettől kezdve (Schedel krónika, 1493) a mai városképet, városrészt, vagy a főváros területén bármilyen objektumot, jelenetet, alakot stb. ábrázoló képek lelőhelye. A 60.000 tételből álló cédulaanyag tematikus elrendezése könnyen áttekinthető. A képkatalógus gyűjtése is több évtizeddel korábban kezdődött, a feldolgozás szempontjai időről időre változtak, ezért a tekintélyes méretű tájékoztató eszközön mind többet kell javítani. A bibliográfiai feltáró munka másik „mellékterméke az arckép -bibliográfia, amely a fővároshoz — akár munkássága, akár születése jogán — kötődő neves személyiségek arcképének lelőhelyét közli. Ugyancsak tekintélyes, több mint 30.000 darabból áll ma már az életrajzi katalógus, amely az előbb említett neves fővárosi személyiségek életrajzi adatait, méltatásait, nekrológjait tartalmazza. Mindezeken kívül tovább fejlődik az álnévlexikon, az eseménynaptár, valamint a szépirodalmi művek budapesti vonatkozású részleteit bemutató katalógus. Kiadványok 1975 -ben indult a Budapesti Füzetek sorozat, amelyben a főváros mai életének,fejlődésének, kiemelkedően fontos, időszerű kérdéseinek ajánló bibliográfiái jelennek meg. A már kiadott és a jelenleg készülő füzetek a budapesti agglomeráció, a környezetvédelem, a főváros három-és ötéves tervei, a közműfejlesztés, az egészségügy, az ipartelepítés, az infrastrukturális fejlődés modern irodalmából adnak válogatást. A füzetek megjelentetésével régi Szabó Ervin -i hagyományt ébresztettünk újra, mert a Fővárosi Könyvtár az 1910 -es években megjelentetett „Aktuális kérdések irodalma’’ c. sorozatában egy sor korabeli várospolitikai kérdéshez ajánlott irodalmat. (21) A FSZEK Tanulmányok Új Sorozat -ban a sokat keresett és ma már ritkaságszámba menő forrásművek, illetve az osztály munkatársainak tanulmányai jelennek meg. Ebben a formában látott napvilágot Gaal György: Furkáts Tamás... c. művének hasonmás kiadása, hozzákötve Zoltán József tanulmánya a reformkori Pest -Buda népi szórakozásáról vagy Mezősy László 1848 -i levelek c. kéziratban őrzött naplójának betűhív kiadása. Igen sokat használt dokumentum Max Paur Felix német mérnöknek az 1830 -as években készített rajzgyűjteménye, amelynek eredeti példányában található 121 pesti utcai alakot ábrázoló rajzából csak töredéknyi ismert. Ennek kiadása is indokolt, éppúgy, mint a 16., 17. századi forrásértékű várostörténeti dokumentumoké. Vitathatatlanul hasznos volt az 1495 -ös kiadású,úgynevezett érvágó kalendárium kiadása, amelynek hasonmását a közgyűjteményeken kívül a hazai és külföldi orvostörténészek is egyértelmű elismeréssel fogadták. 93
