A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976

Berza László: Budapest-gyűjtemény

шок korabeli bejegyzései, a helyi események, családi vonatkozású adatok, mezőgazdasági munkamódszerek, árak és bérek, gyógymódok, étel és konzerválási receptek stb. leírásai. Ezekben szinte jelentősebb információs értékek találhatók, mint a nyomtatott részekben. Művelődéstörténeti kutatóink mindezen adatok föltárásával még adósak, mert a kalendáriumok elemzését csupán néhány kisebb tanulmányban kísérelték meg. (8)

Jól rendezett és megközelítően teljes a fővárosi iskolák, egyetemek és más oktatási intézmények értesítőiből, órarendjeiből, évkönyveiből álló gyűjtemény, amelyet elsőrendű forrásként hasznának a város oktatásügyével foglalkozó kutatók, de gyakran az iskolai végzettség igazolásához is alapul szolgál.

Emh'tésre méltó és sokat használt állományrészt képeznek az almanachok, telefonkönyvek, címtárak, vállalati alapszabályok, jelentések stb.

Nem hiányoznak a főváros költségvetési tervei, zárszámadásai, az ügyosztályi jelentések, egészség- ügyi, oktatási, gazdasági s egyéb tárgyú statisztikák sem.

Különösen gazdag és teljesnek mondható az 1920 -as évektől 1945 -ig megjelent városi kiadványok gyűjteménye, mert ebben az időben a Fővárosi Házinyomda minden termékét hiánytalanul eljuttatta a könyvtárnak. Sajnos, manapság a fővárosi üzemek, vállalatok vagy a fővárosi, illetve kerületi tanácsi szervek által nyomtatott vagy sokszorosított dokumentumokból megközelítő teljességű állományt sem lehet kialakítani, mert a főváros kezelésében működő nyomdák vagy sokszorosító üzemek jórészt nem szolgáltatják be a kötelespéldányokat, s a közreadók sem küldik meg hivatalból azokat. Az így keletkezett hiányokért nem csupán a jövő kutatói, hanem a mai olvasók is joggal tehetnek szemrehányást.

A szépirodalmi állományrészt a városról, annak részeiről, a budapesti eseményekről, vagy neves személyiségekről szóló művek teszik ki. Ezek között a 18. (9) és 19. század elejéről származó forrásértékű alkotások is találhatók (10), amelyek az akkori várost, annak lakóit, a szokásokat stb. ismertetik. Megtalálhatók többek között Jókai Mór művei, amelyekben gyakran a kor leghitelesebb városleírását találjuk. (11) Krúdy Gyula műveiből nem csupán a város egyes részei, de a kor társadalmi élete, a főváros jellegzetes alakjai is rekonstruálhatók. Természetesen a gyűjteményhez tartoznak azok a verses és novel- lás kötetek vagy regények is, amelyekben csupán a város egy- egy színfoltja, hangulati eleme, vagy az utca jellegzetes figurája ismerhető fel.

Az 1960 -as években a szépirodalmi művek gyarapítása megszakadt, de szerencsére az így keletkezett hiány még pótolható.

Az 1849 -ig megjelent pesti és budai nyomdatermékek — függetlenül attól, hogy várostörténeti adatokat tartalmaznak -e — mint nyomdászattörténeti dokumentumok tartoznak a gyűjteményhez. E részleg gyarapítása éveken át egyenetlenül történt, az itt keletkező hiányok pótlása igen nehéz. A kiegészítés részben vásárlás, nagyobb hányadában pedig az Országos Széchényi Könyvtár fölöspéldány elosztásából történik.

Az állományban kezdettől fogva helyet kapnak a nem levéltári anyagnak, hanem könyvekhez hasonló forrásoknak minősülő kéziratok . Kéziratokkal a gyűjtemény korábban is gyarapodott és ma is vásárolja azokat. A korábban vásárolt kéziratok jelesebbjei között említhető Luprecht Ferenc História Parochiae S. Annáé... c. parókiatörténete, amely a vízivárosi Szent Anna plébániatemplom történetére vonatkozó bejegyzéseket őrzi. Mezőssy László 1848-as huszártiszt naplója hasonmás kiadásban is megjelent, a közeljövőben lát napvilágot Max Paur Felix 1830 -as években keletkezett vázlatanyaga. Sok hasznos adatot tartalmaz egy városházi tisztviselő évtizedeken át vezetett naplója, de számos kiadásra szánt kéziratos tanulmány van még a gyűjteményben. Különösen gazdag a főváros egyes üzemeinek, intézményeinek történetét feltáró kéziratanyag. E kéziratokat hivatásos vagy amatőr történészek írták, de nyomtatásban nem jelenhettek meg.

Folyóiratból és napilapból csak a „budapesti profilúak” kerülnek a gyűjteménybe, ezek mellett természetesen megtalálhatók azok a ma már ritkaságszámba menő 17. és 18. századi lapok, amelyek a korabeli Budáról és Pestről adnak hírt. A kutatók rendelkezésére áll többek között az Europischer Mer- curius, a Historischer und politischer Mercurius, majd az ezeket követő német vagy latin nyelvű perio90