A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Remete László: Szabó Ervin levelezése német könyvtári szakemberekkel
tában. Hogy emlékezetemet felfrissítsem, elővettem a két év előtti probléma anyagát és belelapoztam a Büchereifragenba is,eközben három szempont alakult ki előttem: 1. hogy mint korábban, úgy továbbra is az ön által kifejtett alapelvek, különösen azok későbbi megfogalmazásai mellett tartok ki. 2. hogy saját gyakorlatomban mégis, egyfelől ezerféle külső akadály és a munkatársak szellemi - erkölcsi elégtelensége miatt, másfelől az általam vezetett intézmény jogi és politikai helyzete folytán, amelyek következtében bizonyos számszerű eredményeknek nagyobb jelentőséget kényszerülök tulajdonítani, az Ön ellenfeleinek is engedményeket teszek. 3. a vita, mint ezt most a polémia újabb tanulmányozása után látom, a fogalmak legélesebb tisztázása alapján, rendkívüli élességgel folyik. Ezért anélkül, hogy saját álláspontomat ne ugyanolyan élesen és világosan fogalmazzam meg, nincs jogom nyilvánosan felszólalni. Ilyen gyorsasággal akkor sem tehetem, ha tízszer annyi szabadidőm lenne, mint jelenleg, s ha kevésbé lennék tisztában logikai készségem és tisztánlátásom hiányaival, mint ahogy ez jelen pillanatban egy szanatóriumi kezelés előtt nálam fennáll. ✓ így hát nem egyeztethető össze lelkiismeretemmel, hogy a dolgot elsiessem; bizonyos vagyok benne, hogy Ön, nagyrabecsült kollégám, aki annyira érzékeny a meggyőződése és elvei elleni legcsekélyebb támadásokra, az ön túlzó lelkiismeretességével és könyörtelen őszinteségével meg fogja érteni ezt és nem hanyagolja el a számomra oly becses baráti kapcsolatokat. Hálás vagyok önnek, hogy az eset kapcsán szellemi állapotom hiányaira rámutathattam, s amint lehet, maradéktalanul tisztázom helyzetemet. Addig is kérem, higgye el, hogy elvi rokonság fűz Önhöz. Üdvözlettel őszinte híve Szabó Ervin Walter Hofmann — Szabó Ervinnek Lipcse,1916. május 1. Kedves, tisztelt Kolléga Úr, Valóban szép meglepetés!* S nem titkolom, hogy számomra ez a kiadvány ilyen keretek között és nem kedvezőtlen végkövetkeztetésével személyes, de toborzó hatását várva „politikai” örömöt is jelent. Mindenekelőtt mégis annak örülök, hogy önnek a mi „Szépirodalom” című katalógusunk különösen tetszik. Ez az én kedvenc gyermekem. A műszaki, a természettudományi és azl. számú szépirodalmi katalógusunk azt mutatja, hogy munkánkat nem lehet a „kölcsönzési pedagógiá”- val („Ausleihp'ádagogik”) jellemezni, hanem az a könyvtár minden pontján átgondolt, differenciált és aprólékos munka eszméjére épül, s ez különösen Lipcsét jellemzi. A II. számú szépirodalmi jegyzékben kifejezésre jut egy olyan törekvésem, amelyről eddigi munkáimban keveset szóltam. Ha ismét Lipcsébe vetődik, megmutatom a rengeteg vázlatot, amelyek ezt a jegyzéket, akárcsak a többit, megelőzték. A sorozat 2- es füzete feleségem képesítési dolgozata, ezt Ön pillanatnyilag elfeledte. * Szabó Ervin ösztönzésére munkatársa, Dienes László „Walter Hofmann könyvtári törekvései címen írt egy terjedelmes tanulmányt, amely 1916. áprilisában jelent meg a Kőhalmi Béla szerkesztette „Könyvtári füzetek c. sorozat 1.számaként Szabó Ervin előszavával. Ennek a tanulmánynak és a hozzá mellékelt német kivonatnak az érkezesét nj ugtázta fenti levelében Walter Hofmann. 82
