A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976

Gálné Ballagi Ágnes: Fiatalok olvasói portréi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

1959- ben kérdőíves kutatás tárt fel 600 munkásolvasó irodalmi igényeire vonatkozó kérdéseket, számszerűen első ízben dokumentálva, hogy az olvasmányok megválasztásában milyen fontos szerepe van az iskolai végzettségnek. Ez a felmérés a vizsgálati módszerek finomítására is támpontot adott. Alkalmat arra a megállapításra, hogy „azigény-és ízléskutatás és hatásvizsgálat kombinatív módszerének kidolgozására van szükség.” 1

E tanulságokat már felhasználta az 1964- ben végzett hálózati felmérés, amely egy 1934- es vizsgálat ismétlése, azonban módszereiben továbblép. Méreteit tekintve: 5 kölcsönzési napon 12 könyvtár forgalma, tehát 8241 olvasó és 27291 kötet könyv képezte a vizsgálat tárgyát. Egy összefoglaló és három résztanulmány látott napvilágot az anyagból.

E munka kapcsán indult el a hatásvizsgálati beszélgetések gyakorlatának kialakítása. Két pszichológus magnós beszélgetéseket folytatott olvasókkal egy- egy regényről. Ezek meghallgatása után néhány könyvtáros is kipróbálta e módszert, igen jó eredménnyel. Képet lehetett alkotni a megértés fokáról, a befogadás mélységéről és tisztázni lehetett a félreértéseket. E beszélgetések — amelyeket jobbára fiatal olvasókkal folytattak— figyelmeztettek arra, hogy mélyebb és szélesebb körű ismeretekre van szükségünk a szépirodalmi ízlés könyvtári megjelenéséről. Körvonalazódott az olvasói típusok keresésének terve.

15—24 évesek olvasmányainak vizsgálata

E munkában az egyes olvasók megismerése útján kerestük a típus jellemző jegyeit. A kutatómunkát a 15—24 éves korosztályra vonatkozó ismeretek gyűjtésére és az olvasókkal való egyéni foglalkozás egy új módszerének kidolgozására indítottuk el.

Témánk beleillik az ifjúságkutatás programjába is. Az ifjúság önálló szociális csoporttá alakulása vüágszerte e réteg problémáit középpontba állította. A szocialista országokban természetesen más módon jelentkezik ez a folyamat, egyfajta önálló ifjúsági kultúra jelei mutatkoznak. Ennek pedagógiai konzekvenciáit az elkövetkezendő években feltétlenül le kell vonnia az oktatásnak és a közművelődésnek egyaránt.

A bevezetőben említetteken túl munkánkat indokolja az egyéni foglalkozás fontossága, amely mindenkor a könyvtárügy alapvető része, továbbá az az általános érdeklődés is, amely a személyiségvizsgálatok körül kialakult. Ez nem spontán jelenség, hanem a szocializmus fejlődésének természetes velejárója. Társadalmunkban megnőtt a pszichikai tényezők jelentősége, mert a gazdasági és kulturális építőmunkában a személyiség tulajdonságai kiemelkedő szerepet kapnak.

Minthogy a könyvtár igen szűk, körülhatárolt lehetőségeket ad a személyiségvizsgálathoz, inkább a fiatalok ízlésének könyvtári megnyilvánulásairól beszélhetünk, ismét egy komoly elméleti problémába

ütközve, az ízlés tekintetében,.....mert nem ismerjük belső szerkezetét. Feltételezzük, hogy a releváns

ízlés megnyilvánulása mögött ott áll a teljes személyiség a maga „hozott” jellemzőivel és a beépült társadalmi hatásokkal.”2 3

Utóbbiban döntő szerepet kell juttatnunk a sok fontos kommunikációs forma között a szépiroda» >3

lomnak, amely a pszichológus szerint „alkotó és befogadó közötti kommunikáció.

1 DOBOS Piroska: A munkásolvasók irodalmi ízlése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Bp., FSZEK, 1964. 65 1

2 GONDOS Ernő: Izléstípusok a magyar olvasók körében. = Valóság, 1972. 7.sz. 60.1.

3 HALÁSZ László: Művészet és pszichológia. Bp., 1964. Gondolat. 145 1.

182